"Elmegyek bulizni/koncertre és kész" Normális viselkedés ez, miközben tudja hogy megbánt vele? Régen nem volt ilyen.

Tudja hogy nem vagyok társasági ember, irtózom az ilyen programoktól. A kapcsolat első évében, ha a barátai elhívták, akkor kérdezte hogy lenne e kedvem elmenni velük ide, oda, és ha nem volt, akkor inkább lemondta és terveztünk olyan programot amit én is szeretek. Mostmár együtt élünk, és egyre jobban érzem a változást. Kezdetben csak elment mondjuk egy koncertre, engem itthon hagyva egyedül, annak ellenére hogy nekem ez rosszul esett, és ezt tudta is. Mostanra már ott tartunk, hogy kijelentette, hogy elmegy egy több napos ottalvós autós találkozóra, és hozzátette hogy nem érdekli mit szólok hozzá, elmegy és kész. Miért jött velem össze egyáltalán ha tudta hogy otthonülős vagyok? Amúgy szívesen elmegyek beülni valami nyugis helyre iszogatni vele és a barátaival, vagy egymás otthonában is szerveztünk összejövetelt sokszor, tehát nem arról van szó hogy antiszociális vagyok, és ezek a programok eddig elegendőek voltak neki. Viszont az ilyenek hogy buli, koncert, bármilyen tömegrendezvény, számomra nem jönnek be, és ezt jól tudja. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy direkt választja ezeket a programokat mostanában, és álszenten megkérdezi hogy elmennék e vele, de úgyis tudja hogy nem lesz a válasz, így nyugodt lelkiismerettel becsapja az ajtót maga után, hogy hát ő elhívott. Lehet hogy nő van a dologban? Vagy csak nem vagyok már fontos neki? Nem sok közös időt tudunk együtt tölteni a munkarendünk miatt, de ő ezeket az időket inkább ilyen különprogramokra fordítja.