Miért probléma egyes embereknek ha a párjuk ott alszik másnál, nemtől függetlenűl és ezért képes szakítani az illetővel?

Ez azért nagyon körülményfüggő. Nem mindegy, hogy egy haveromnál voltam házibulizni és ott ragadtam, vagy buli után random srácnál aludtam mert kefélhetnékem volt. Ugye érzed a különbséget és nem kell tovább magyarázni? :D

26/N

Azért a kérdés nem ilyen egyszerű. Mindkét nem másként reagál, kérdés, hogy ki az a "más" (nagyon régi barát, egy ismeretlen, akinek még be se mutatta a párját, a "srác, aki miatt nem kell aggódni" stb.) és milyen körülmények között történik az ottalvás (pl. utazás közben beugrik hozzá, lekési az utolsó buszt hazafelé stb.).

És még ezekre rakódnak azok a személyes tulajdonságok (életkor, bizalom, féltékenység stb.), amik tovább árnyalhatják egy ember fenti kérdéshez való hozzáállását. Megjegyzem, ha ebben a relációban az "ottalvó" személy nem tudja felmérni, hogy ez a párjának nem tetszik, de ennek ellenére mégis "ottalszik", akkor annak a párkapcsolata nem is volt fontos.

Az együtt alvás egy intim dolog. Azt az ember a párjával csinálja.

Ha lány lánynál, fiú fiúnál alszik, az más.

De ha a párom ott aludna egy lánynál, én is szakítanék.

Ha meg mégis rákényszerül, pl nem tud hazajönni, akkor aludjon a nappaliban, de ne a lány ágyában.

Azért, mert önismerethiányosak, nem értik és nem tudják kontrollálni a saját működésüket, motivációikat, ezért másokat sem képesek megismerni és megérteni, és ezért nem képesek bizalmat kialakítani. Számukra a hűség egyetlen "mérőszáma" a monogámia, és a hűség biztosításának kizárólagos eszközei a korlátozás, az eltiltás, a kisajátítás és a folyamatos ellenőrzés.

Mert ugyan mégis mit gondol a párjáról az, aki nem meri egy légtérben hagyni néhány órára kettesben egy ellenkező nemű emberrel?

>nemtől függetlenül

Ilyenről nem igazán hallottam, ez a túlzás egy újabb foka.