A párom már sehová sem visz magával, pedig régen mindent együtt csináltunk. Szakítsak?

Amíg Pesten laktunk,már itthon volt 3-4 óra felé,addigra én is és mindent együtt csináltunk. Ő azért akart hazaköltözni,hogy tudjunk félrerakni. Nem jött össze a meló, az igért bevétel negyedét sem keresi most és szétgürcöli magát. Én beleegyeztem,feladtam miatta a biztos állásom,a karrierem, most itt építhetném újra,de bele se vágok mert az embereknek itt mások az igényei. Melette Pesten jártam iskolába, emiatt minden héten heti szinten utazok oda vissza 6 óra hosszát és azt mondja nem állok mellette,csak piszkálom és nincs energiája semmire,sem kirándulni se sehova. Pesten megkereste a havi 600at,melette van még fix pénzbevétele,ami a hobbija is egyben. Mióta itthon lakunk a havi 2-300 ezret keresi, ha próbálok vele beszélni ingerült,és csak azt hajtogatja,hogy folyton piszkálom. Nekem nincsenek itt barátaim, mert rég elkerültem innen. Csak a rokonaim vannak, a legjobb barátnőm és unokanővérem meghalt 2009-ben és azóta nem tudok nyitni, mégegyszer nem bírom ki,hogy elveszítsek valakit. Így az én hibámból,de nincsenek barátaim. Egyébkáént is ő volt akinek soha senkie nem volt szüksége csak rám. 14 éves korom óta szerelmes belém,és még csak 2 éve vagyunk együtt. Most meg,hogy együtt lehetünk,elbasszuk az egészet.

Örülök,hogy nem csak én látom ezt problémának. Megnyugtató,tényleg, ennek így semmi értelme.