Miért van az sokszor, hogy elmondom többször a páromnak, mi a problémám, nem változtat rajta, és mikor már betelik a pohár és kiborulok, akkor meg azzal jön hogy miért nem szóltam előbb?

Általában, ha van valami probléma a kapcsolatban, akkor azt én először mindig finoman jelzem a páromnak. Ha később sem változnak a dolgok, akkor pedig már jobban éreztetem vele, hogy engem az adott dolog nagyon zavar. Mindig konkrétan megmondom, ami a gondom, nem utalgatok rá, nem várom, hogy gondolatolvasó legyen. Sokszor az van, hogy látszólag megbeszéljük, mindig mondja, hogy változtat rajta, aztán nem történik semmi. Mikor pedig már hosszabb ideje van ez az állapot, és már tényleg elegem van, nagyon kiborulok, akkor pedig azt kapom, hogy "De hát mondhattad volna, miért nem szóltál?", holott előtte már többször beszéltünk róla, de egyik fülén be, másikon ki... Egyébként a kapcsolat maga teljesen normális, nem az van, hogy egy bunkó paraszt, aki elhanyagol, csak bizonyos problémáknál van ez. Ezt már korábbi kapcsolataimban is észre vettem, illetve baráti körömben mások is mondták már, hogy az ő párjuk is hajlamos erre.

De ez vajon mitől lehet? Miért csak akkor jön rá a másik, hogy tényleg gond van, ha már nagyon kiborul az ember?