Lányok! Mit szólnátok hozzá, ha a párotok elvárná tőletek, hogy tudjatok főzni, és tegyetek elé különféle ételeket? Otthagynátok?

Otthagynám.

Ugyanis neki egy bejárónő kell, egy szakácsnő, és nem én. Aki csak azt látja bennem, hogy jól főzök, és több nem is érdekli, arra nekem nincs szükségem.

Jézusom! A válaszokon csak ámulok..

Biztos én vagyok a földhözeagadt,de kb 16 éves korom óta tudok főzni. Sosem volt kérdés,hogy változatos ebédet tegyek a párom elé.

Korcsosul a világ,hogy azon háborognak a nők,hogy főzni kell.... 😔 (28/N)

Nyugodtan lepontozhattok!

Nekem az elvárással van a gond. Lehet ennek örülni,lehet ezt megbecsülni,hálásnak lenni,ne adj'isten viszomozni,de nem elvárni.

Még jó,hogy olyan fèrfi van az életemben,aki nem így gondolkodik...

Nyilván attól függ ez milyen szintű elvárás.

Mert míg az szerintem is alap dolog, hogy egy közös háztartásban ne mindennap "rendelős" kaja meg étterem menjen (főleg ha egészségesen akarunk étkezni)...ha 8 órás munkám után elkezdene a párom "pattogni" hogy ő valami különleges kulináris fogást szeretne az asztalon látni (amiben sem bevásárlással sem házimunkabesegítéssel nem asszisztál) hamar a fején találna egy lábast. (és lehet nem is üreset :P)

Én is elvárom, hogy ne egy nagyra nőtt óvodás legyen a párom, hanem képes legyen önállóan ellátni magát. Tegyek elé különféle ételeket? Kérlek, elé tenném a hozzávalókat, lehet besegíteni. Aztán otthagynám.

Dolgozó nő vagyok, egyedül ellátom a saját háztartásomat, de nem fogok ellátni egy nagyra nőtt csecsemőt. Ha gyereket akarok, szülök.

"Biztos én vagyok a földhözeagadt,de kb 16 éves korom óta tudok főzni. Sosem volt kérdés,hogy változatos ebédet tegyek a párom elé." - Csajszi, én tudok főzni, JÓL, a szüleim is tanulnak tőlem. Itt az elvárással van baj, meg hogy a férfi elé kell tenni az ételt, aki elvileg FELNŐTT, nem pedig pólyás vagy béna, aki képtelen ellátni magát egyedül... Nálunk a családban a férfiak is otthon vannak a konyhában, apám is főz (mérnök), öcsém is főz (hadnagy), mindkét nagyapám főzött (az apai nagyapám házi rétest is tudott készíteni, nem mirelit tésztából, hanem azt is házilag, az anyai nagyapám galambot fogott nekem és abból készített húslevest gyerekkoromban).

Miért kellene egy felnőttnek kinyalni a seggét csak azért, mert lóg valami a két lába között?

Én nem vagyok háztartásbeli, anyám sem volt az soha, értelmiségi, diplomás, dolgozó szülők mellett nőttem fel, akik mindig közösen csinálták a házimunkát.

Meg lehet beszélni, hogy ezt szeretnéd a párodtól, ha te másban veszed ki a részed napi szinten a házimunkától. Itt az elvárással van a baj, ahogy előttem is mondták. Mindegy mi van, fáradt, kitakarította az egész lakást, vagy hosszú volt a munkanapja, mégis elvárod hogy ő főzzön, pedig segíthetnél azzal, hogy aznap átveszed tőle ezt a terhet.

Régen persze hogy a nő főzött, mert 0-24 otthon volt, amíg a férfi dolgozik, a nő főz. Ma már ez nem ilyen automatikus, hiszen mindkét fél egyformán elfárad a munka során, így értelemszerűen egyformán lenne fair elosztani a házimunkát is a felek között, hiszen a nő nem rabszolga. Ne várj el tőle többet, mint magadtól.