Szerintetek így kell kezelni, ha a párotoknak nincs jó napja? Szakítsak?

Ne haragudj, de ez a kapcsolat nagyon nincs megmentve. Az nem rendbe hozás, hogy az ő szabályai szerint élsz, "kuss a neved", de neked nyalnod kell a s..gét, és de jó, legalább nincs vita. Ha meg valami nem úgy alakul, egyből kioszt mint a pengős malacot. Ez neked hol kapcsolat?

És ennek semmi köze a migrénedhez, hiába erre élezted ki a kérdést. Egy kapcsokatban nincs alá-fölé rendeltség, és nem a "másik szabályai vannak", hanem kompromisszum. Iszonyatosan hagyod magad. Ő hazudott, aztán még ő oszt ki téged? Miért hagyod magad így megalázni?

Nagyon gyorsan dobd ki ezt a barmot, meg se szabadott volna menrenie zt a kaocsolatot, ha ez volt a módja, hogy meghúzod magad. Sokkal jobbat erdemelsz ennél, és hidd el, fogsz is találni hamar.

Na jó, akkor válaszolok neked én is.

Szerintem meg igenis próbáljátok megbeszélni. Itt fölvetetted ezt a komplexus dolgot, hogy a főnöke vagy melóhelyen...

Talán ez lehet az oka, hogy így viselkedik.

Vele már beszéltél erről?

Biztos vagyok benne, hogy meg lehet érteni a pároddal, hogy ez így nem mehet tovább.

Nem itt kéne panaszkodnod, ne másokra halgass. A problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket, nem azért, hogy elfussunk előlük.

Itt a sok magányos, megkeseredett nő azt mondja nektek, hogy szakítsatok. Mert ők nem tudtak kompromisszumot kötni azért vannak egyedül. Ne akarj te is így járni!

Egyet ertek az előttem szólóval. Én sem szoktam egyből szakítást javasolni, a megbeszélés híve vagyok, legalábbis első menetben. De én is azt gondolom, hogy ezen már túl vannak, és egyáltalán nem úgy tűnik, hogy ez az ember képes a kompromisszumra. Mégis hogy, ha eleve nem is lehet vele a problémákról beszélni, mert egyből nekiesik a másiknak? Hogy most kisebbségi komplexus miatt ilyen, vagy eleve ilyen a természete, azt nem tudni.

De azt gondolom, hogy kérdező, te is hibas vagy, hogy itt tart ez a kapcsolat. Mert hagytad, hogy alá rendeljen. Egy kapcsolaton úgy lehet javítani, hogy leül a két fél, normálisan meghallgatják egymást, kinek mi a baja, mi hiányzik, szerinte mitől lenne jobb stb, és ezekből szépen összedolgozzák a kompromisszumot. Melyikük miben változzon, mit csináljon masképp stb, amitől mindkettejüknek jobb lesz.

Az nem megoldás, hogy az egyik fél meghunyászkodik, inkább nem szól semmiért csak hogy ne legyen feszkó, mert attól lesz jobb a kapcaolat, ha nincs veszekedés. Nem, nem attól lesz jobb. Ez csak a probléma szőnyeg alá söprése. Ha valami zavar, nem tetszik, nem jó, azt igenis meg kell beszélni. Mert így csak gyűlik, gyűlik, gyűlik... Semmi értelme. És ha ő nem partner abban, hogy ezeket megbeszéljétek, nem partner abban, hogy közösen mentsétek meg a kapcsolatotok, akkor bizony erzékeny búcsút kell venni egymastól, mert nem jó irányba tartotok.

És azt gondolom, hogy mist nalatok ez a helyzet. És az ilyen megalázásokat nem szabad hagyni.