A barátom örül a nyomoromnak annak ha rosszul érzem magam?

Most voltam először féltékeny ténylegesen. Előtte soha sem voltam az,nagyon magas a tűrő képességem és nem egyáltalán nem okoz gondot számomra ha a barátomhoz más nők is közel kerülnek. Lehetnek lány barátai,vannak is neki, néha eljár a haverokkal bulizni,sörözni, a flörtöléssel is úgy vagyok,hogy észre se veszem,nem szoktam a barátom lépéseit figyelni. Sok teret hagyok neki,mert fordítva is ezt "várom" el. Nem kell egymás nyakában lihegnünk mindenkinek van magánszférája. Pl nem érdekel mit csinál a telefonján és nem tudom a jelszavát soha nem kértem el a készülékét valami ürügyet keresni csak,hogy ellenőrízgessem őt. Szóval minden rendben van szerintem. Viszont már volt rá példa hogy a barátom (szerintem) direkt féltékennyé akart tenni. Nem igazán értem most sem hogy mi volt ezzel a célja. Eleve láttam rajta,hogy ez valami "teszt" meg amúgy sem voltam féltékeny. Aztán most az egyszer tényleg picit az lettem. Ő jóban van az exével, ami engem nem zavar,nen az én dolgom, nem szeretnék kapcsolatokat tönkre tenni, ha ők barátok maradtak akkor rendben. Nem lehet mindenkit azért leépíteni mert vagyok ÉN és minden rólam szóljon csak aki vetélytárs lehet azt zárja ki az életéből. Ez nem így működik. De most ez a nő elhívta két napra valami pizzériába ahol mindkét nap "nyílt"napot tartanak és meglehet kóstolni a kajákat több pizza fajtát lesz valami közös főzés is a konyhán,mehet akárki,idegenek is stb. Én is mehetnék,de nem akarok engem nem érdekel ez azért meg nem akarok elmenni,hogy a barátom mellett őrködjek,mert az undorító! Viszont böki a csőrömet,hogy a csaj közben màr azt is tervezgeti,hogy a nyáron elmenjenek hajózni. Mivan? A barátom azt mondta,hogy az exének is jelezte,hogy csak akkor menne ha én is mehetnék vele. Egyedül nincs kedve az egészhez. Most mondhatnám,hogy ez megnyugtatott..de nem..kezd zavarni az exe viselkedése és hogy már programokat szervez vele amik nem is most hanem majd később lesznek. Elmondtam a problémámat a barátomnak mire ő igazából majdnem kicsattant az örömtől,hogy féltékeny vagyok. Nem tudom mi a fenéért érzi magát attól jól hogy én féltékeny vagyok? Kérdeztem,de egyenes választ nem kaptam. Csak hogy jól esik neki,még sosem voltam féltékeny, aranyos vagyok stb. Én ezt nem tartom egy pozitív dolognak és eléggé felmérgeltem magam ezen. Most komolyan a nyomoromnak örül? Nem azt mondom,hogy sajnáljon..meg oké,hogy megtudtuk beszélni az exes témát nagy vonalakban de jobban érdekelte hogy féltékeny vagyok. Vigyorgott ölelgetni akart. Nagyon bosszantott,hogy konkrétan felvidult amikor én sz****ul éreztem magam.

23/N 27/F