Miért ilyen? A pàromról van szó.7 éve vagyunk együtt. Én nagyon szeretem őt, és tudom hogy ő is engem. Igazàból a törődés, odafigyelés, figyelmesség hiànyzik. Pl (tudom nyafogàsnak hangzik) de a tegnapi nőnap. Vehetett volna egy csokit.

Ki milyen rózsát szakít, olyat szagol. Zsák a foltját mindig megtalálja.

Te választottad, te vagy vele már 7 éve, úgyhogy ne hisztizz, ha annyira zavarnának ezek a dolgok, még 1 évet se húztál volna le mellette.

Beszéltél már róla vele erről?

Igen, én. Szóltam egy olyan családos férfi ismerősünknek, aki előtt tudtam, hogy tud égni, mert tiszteli. Ő elbeszélgetett vele, hogy oké, hogy ezek az ünnepek a valóságban szinte semmit nem jelentenek, de ha életed párjának, a NŐNEK fontos volna, akkor igenis tessék vinni neki egy szál, egy csokor virágot, egy csokit, egy tortát!

Beszélt vele arról, hogy miket köszönhet az ember a feleségének, hogy mondta neki, hogy nettó taplóság, amit csinál.

Itt is volt idén a szülinapom előestéjén a csokor, és nőnap előestéjén a kislnyunkak a pici cserepes virág, nekem pedig a kis csokor, amit gondosan ő köttetett meg, kedves virágokból.

Boldog is voltam, meg is kapta érte este a viszonzást:-) :-) :-)

#2 a példád bizonyítja h addig is szeretett, csak ilyen "fasságokra" nem figyelt csak miután ezt nyomtékosították, hogy "hé hiába minden szeretet, ha nem adsz pár gazt neki akkor Hitler is elbújhat a szemétséged mögött", te meg egy csokor virágtól elalélsz...

jaj "nők! se velük...ennyi" -Al Bundy

(megjegyzem mindig veszek valamit barátnőmnek még nem ilyen napokon is, de hogy ha ilyen hiszti lenne ha mégse, akkor instant kiábrándulás)