A barátnőm 1991-es születésű és kijelentette, hogy a következő 10 évben még biztosan nem akar gyereket. Szerintetek ez korrekt hozzáállás?

Szerintem nincs ezzel gond egyaltalan sot.. Tudatos es nem felelotlen. Akkor lenne szerintem nagyobb provlema ha az alabbi pontok melett bevalalna a gyereket ugy hogy nem szereti oket es nem all keszen..

Majd eljon az idelye, addig ez rendbe van.

Hát, majd kapálózhat 37 évesen ha nem fog teherbe esni, de ő tudja.

Mindennek megvan a maga ideje biológiailag is, első gyermek születéséhez pont nem a közel 40 éves szervezetet tartják ideálisnak.

Amúgy ha most nem szereti a gyerekeket, akkor 10 év múlva mi fog változni?

33 éves édesanya, 25 évesen szültem

Te hány éves vagy?

Egyébként azért az ilyen egy igazi 90-es évekbeli nő, elég túlzás!

Én magam is akkor születtem és teljesen máshogy vélekedem az egész gyerek témáról.

Inkább azt kéne megnézned, hogy összeilletek-e egyáltalán. Már látjuk, hogy ő ilyen, és hogy neked ez nem tetszik. Akkor tedd mérlegre, akarsz-e ezzel a hozzáállásával és tudati szintjével vele maradni, vagy sem.

Hát ez egyébként lehet, hogy idővel megváltozik majd.

Bár én kb 20 éves korom óta nem jelentek ki semmit ilyen magabiztosan, mert megtanultam, hogy a dolgok gyorsabban változnak, mint hinnénk...még a saját biztosnak hitt nézőpontunk is. Sose tudhatjuk milyen hatás ér minket.

Szóval az ember csak hiteltelen hülyét csinál magából, ha ennyire komolyan veszi saját magát :D

En is 91-es szuletesu vagyok es lany. Eredeti felallasom: nem szeretem a gyerekeket, 30eves koromra lesz baba, legyen egyke. Ez volt anno szinglikent, majd az elozo baratomnal is a felallasom, o is gyerek volt meg 25 evesen is es nem egy apatipus. Aztan a mostani baratom (ez eleg buta kifejezes, hogy mostani, mert nem tervezek tobbet) valahogy megvaltoztatta a nezeteimet. Szeretnek 2 even belul babat, 2 gyerkoc kell, igazi apatipus es csodalatos ember. A regi baratomnal soha nem jott elo bennem ez az erzes. Soha nem akartam hozzamenni senkihez. De most ugy erzem, hogy mivel igenyt tart ra ( 😁 ), igy szeretnek es egyebkent is. 180fokos fordulatot vett a nezopontom, miota vele vagyok.

Kedves kerdezo, remelem nalatok is fog valtozni a nezopont 😊

Nézd, nem mindenki való anyának.

Én sem (szintén 90'-es évek), de az én anyám se volt annak való, aki meg a 70'-es években született, ennek ellenére velem együtt 3 gyereke van és pokollá tette az életünket.

Órákig képes vagyok játszani velük nyugisan, kreatívkodni, együtt sütit sütni, legózni fél napon át (én vagyok a legjobb nagynéni!), bohóckodni, DE... nem 0-24-ben.

Amikor elfogy a türelmem, akkor visszaadom a szülőknek. Idegesít a hiszti, a gyereksírás, a hajamat tudnám tépni tőle.

Miért akarnék egy állandóan ordibáló és türelmetlen anya lenni? Miért akarnám megnyomorítani ezzel a gyereket? A bátyám gyerekei szeretnek engem, én is őket, de sajátot nem szeretnék. A barátom se.

Értem én, hogy Magyarországon az emberek többségében nem számít nőnek az, aki nem akar szülni, de én kitartok emellett... Mert inkább nem leszek anya, minthogy egy türelmetlen, idegbeteg hárpia legyek, akit utálnak a saját gyerekei.