Hogy mondjam meg ezt a páromnak úgy, hogy ne legyen bántó?

Már ott probléma van, hogy nem esik jól neki, ha a másik megérinti. Egy boldog párkapcsolatban az ember mindenféle kis apró érintésnek, simogatásnak, stb örül.

Valószínűleg idegesít már a párod és előbb utóbb véget fog érni.

Két dolog lehetséges: vagy tényleg nem szereted már igazán, vagy egyszerűen túlságosan különbözik a szeretetnyelvetek. Mindenki érintése idegesít? Én régen úgy voltam, de a páromét szeretem, én kifejezetten örülök az ilyen simogatásoknak tőle, sőt, hiányolom, ha valamiért elmaradnak.

Egy biztos, hosszú távon nem lehet sok jót jósolni nektek, ha ennyire különböztök. Mert ez azért egy elég alap dolog.

Ebben nem fogtok kompromisszumot kötni, és elmondom, milyen a másik oldalról.

Fáj! Mikor odamész, megsimogatod, és ő elhúzódik, vagy pfát vág, olyan, mintha megütött volna. "Mit csináltam rosszul?"

És minden alkalommal ugyanaz a maró keserűség a végén, amikor elhúzódik, ráadásul zárkózott és hideg. "Mintha nem is szeretne".

Aztán egy idő után felemeled a kezed, hogy megsimogasd, de eszedbe jut a várható reakció, és keserű csalódottsággal ereszted le.

A legvégén pedig ránézel és "minek érjek hozzá, úgyis utálja... de már nem is akarok" - és EZ a kapcsolat vége.

Hosszú folyamat, neked idegesítő, neki pedig állandó csalódottságot hoz, végül ő maga is rideggé válik, mert melletted hiába lenne szenvedélyes, megölöd az egészet.

És nyugi, ezen a kommunikáció nem segít, itt nem tudtok kompromisszumot kötni, egyikőtök mindig kénytelen lesz összeszorítani a fogát. :(