Nem tudom elfelejteni, pedig nagyon csúnyán bánt velem?

Három hónapja ismerem, netről. Három randink volt, mindhármat ő kezdeményezte, szervezte. Azt mondta, komolyan gondolja velem, hogy pont ilyen lányra vágyott mindig, és szerinte, mi egymásnak vagyunk teremtve. Nekem már az ismerkedés szakaszában nagyon furcsa volt a pasi. Este köszönés nélkül otthagyott, be sem fejeztük, amiről épp beszéltünk. Majd napok múltán folytatta a beszélgetés, mintha mi sem történt volna. Én ezt elfogadtam úgymond, mivel eddig nem volt senkim, barátaim sincsenek, akikkel beszélgethetnék, úgyhogy legalább ennyi figyelem is jólesett.

A randikon teljesen más volt, ölelt, puszilt, sétáltunk kézenfogva, csók is volt az utolsó kettőn. Minden szépen alakult, gyakrabban beszéltünk a randi után. Aztán három hete, hogy egyik napról a másikra eltűnt, nem keres. Írtam neki, hogy mi van vele, hová tűnt. Látta, de azóta sem válaszol. Egy napig nagyon dühös voltam rá, hogy miért teszi ezt, amikor nem erről volt szó. De ez a düh elmúlt, és nem lett jobb. Epekedek utána, várom hogy mégis írjon, hogy megmagyarázza, hogy újra minden szép legyen. Nem vagyok szerelmes szerintem. De nagyon hozzászoktam, és nagyon szeretném szeretni. Nem értem miért teszi ezt, mert alapvetően egy okos, intelligens, jól nevelt fiú. Kedves és figyelmes volt végig velem. Tudom, hogy ha három hete felém sem néz, akkor nem érdekelem. De mégsem tudom elengedni. Mit tehetnék, hogy menjen? Nem tudom utálni ezek után sem...

21/L