Voltatok már úgy, hogy azt érzitek, hogy jobbat érdemelnétek a párotoknál?

Szereted?

Ha már semmi érzelem nincs, váljatok el.

Elég felszínes vagy,ha szerinted te attól jobb vagy bárkinél,mert eljársz konditerembe,meg figyelsz az öltözködésedre. Azért nézed le a feleséged,mert ő nem jár kondiba? Lehet,hogy addig ő otthon készíti a te csirkemelledet rizzsel, vasalja a szép ruháidat,takarítja a gardróbodat.. :D

A leírásodból nekem az jön le,hogy te fenn hordod az orrod és érezteted a feleségeddel,hogy te több vagy nála ,mert te fitt vagy,meg neked van ez a stabil kis karriered.

Ő fiatalabb is tőled,nem régen kezdhette a karrierjét építeni,nem tudom,te hol voltál 25 évesen,de lehetne benned egy kis együttérzés és adhatnál neki tanácsokat,hogyan legyen jobb ,vagy mire koncentráljon a munkahelyét illetően. Ha nem tetszik az alakja akkor vezesd rá,hogy együtt járjatok kondizni,te meg segíts neki a házimunkában.

A probléma nem nagy,de te próbálod azzá tenni,gondolkodj el és próbálj segíteni a feleségednek,ha emiatt elválsz ne hidd,hogy máskor más mellett nem lesznek hasonló panaszaid.

Ez úgy működik, hogy egy olyan feleséged forma ember, akit leírtál, kb azt hiheti, hogy ő a főnyeremény neked, mindent megtesz értetek, bomba jól néz ki, és örülj neki, hogy egyáltalán van valakid.

Aztán amikor lelépsz, te leszel a szemét, önmagában sosem fogja keresni a hibát.

Miért? Valószínű nagyon elkapatták a szülei, bármit csinált, az jó volt, vagyis a puszta jelenléte is már egy életcél bárki számára, megítélése szerint.

De utánad is olyanokat fog keresni, akikhez totál nem passzol, és csak udvariasan odébbállnak tőle.

Ma olvastam egy olyan kérdést, ami a szeretőkről szólt. Mennyi ideig maradhat meg a szerelem...vagy valami ilyesmi. Átlagosan 1-2-3 évet mondtak, aztán kihűlt az is, elmúlt az izgalom.

Az a kérdés és a rá adott válaszok olyan szépen rávilágítottak arra, hogy váltani, szeretőt tartani szinte nagyon egyszerű...főleg az első néhány évben. De hát a komoly kapcsolatok is így indulnak (jó esetben)...izgalom, nyali-fali úton-útfélen. Aztán jön a beismerés, hogy valami elmúlt.

A lényeg, hogy minden kapcsolat eljut bizonyos időközönként egy olyan szakaszhoz, ahol szükséges a változtatás. Új élményekkel, izgalmakkal, kihívásokkal.

Tehát ha szereted a feleségedet, akkor nem feltétlenül az elválás lenne a legésszerűbb. Próbáljatok ki új dolgokat, beszélgessetek magatokról, a kapcsolatotokról, jövőtökről, terveitekről, vágyaitokról...

Tegyétek egymást újra izgalmassá a másik számára :)!

Igen, így érzem én is. Úgy érzem, mindent nekem kell megoldanom a családban, ő pedig éli a kényelmes, gondmentes életét mellettem. Ha újra kezdeném, sose jönnék össze vele.

Túlnőttem rajta, más az értékrendünk, másak a vágyaink, céljaink.

Sajnos egy lúzer, nélkülem életképtelen, tehát kénytelen vagyok elviselni. Egyébként elvagyunk egymással, csak igen, az utóbbi években egyre többször jön elő bennem is a gondolat, amit a kérdésedben megfogalmaztál.