Mit reagálnátok, ha sírnátok és a párotok nem vigasztalna meg, mert fáradt?

Este a párom megsértődött valami butaság miatt, amiről később ő is elismerte, hogy ostobaság, elég rosszul esett, de amikor lefeküdtünk azért próbáltam hozzá bújni, de erre elhúzódott és eltolta a kezem. Ez persze még rosszabbul esett és elkezdtem pityeregni, de a füle botját se mozdította. Később amikor összevesztünk azt mondta, hogy fáradt volt és úgy gondolta ha kipihenjük magunkat majd akkor reggel elsimítottuk volna a dolgokat. Nem tudom, de ha nekem a társam sír azért mert megbántottam akármilyen fáradt vagyok nem várok reggelig, hogy majd csináljak valamit. És valahányszor vita van, vagy feszültség egyszerűen sértődötten elvonul, hogy neki most idő meg távolság kell, hogy megnyugodjon. Aztán én megyek utána, hogy, ugyan már szeretlek, béküljünk ki...