Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akiknek rögtön az első kapcsolatuk nagyon komoly volt és hosszú nem kattantak be, hogy mást is ki akarnak próbálni?
Ha ez szerinted jövőképes kapcsolat, akkor tényleg komoly bajok vannak nálad....
Miért jó rabolni a barátnőd idejét? SOHA nem fogja visszakapni azokat az éveket, amiket rád pazarolt, miközben te nem szeretted.... Nem rossz érzés?
Ha rossz érzés, akkor miért nem teszel ellene?
Ha valakiből kiszeretsz minek vagy vele? Nem fogsz újra beleszeretni.
Max talán idővel.
Két kapcsolatom is ment az miatt tönkre,mert kiszerettek.Szerettük volna helyrehozni.Ez ment is kb 1-2hónapig.Utána minden ugyan olyan rossz volt.
Az első kapcsolatom 5évig tartott.Közösen megbeszéltuk,hogy szakítsunk.Barátok maradtunk.10évre rá újra megpróbáltuk.Ennek a vége az lett,hogy most már baráti szinten se vagyunk.
Ez nem attól függ, hogy hány kapcsolatod volt. Vannak, akik a 10. után is ezt érzik. A másik nő sem lenne jobb, csak másabb.
Kérj segítséget, mert ez nem csak a kapcsolatról szól, hanem történik veled valami személyes válság. Egy szakember segít megtalálni az okokat és segít jó irányba indulni még mielőtt tönkreteszed magad és a kapcsolatod. Lehet, hogy végül nem a mostani pároddal öregszel meg, de legalább nem fogod bántani.
Lehet, hogy valami tök egyszerű problémád van, csak belülről nem látod.
" komoly bajok vannak nálad..." "történik veled valami személyes válság."
Igazatok van, percig nem védeném magam, hatalmas önutálattal küzdök ezek miatt, hogy megbántottam azt a másik lányt, meg ez, hogy a barátnőmmel ezt teszem. Igazából nagyon nagy lelkiismeretem van (valószínű önzőség). De egy fűszálat képtelen vagyok megbántani, én már akkor a kardomba dőlök ha egy vadidegennek egy rossz szót szólok annyira bánom. És ezek miatt is valószínű nem vagyok képes csak úgy kiszállni a kapcsolatból. Mikor pár hónapja sikerült kierőszakolnom magamból több hónap kínlódás után hogy vége, akkor is összetörtem, és látni őt hogy mennyire világvégét teremtettem számára, és aminek a vége az lett, hogy átgondoltam a dolgokat és meg akartam próbálni vele újra, és totál nagy volt a boldogság, újra gyakran volt szex közös jövő, konkrétan házvásárlást terveztem annyira nem sejtettem hogy bármi baj lehet, kívántam őt, de ez, hogy a "sötét" érzéseket kiengedtem ismét eluralkodtak rajtam. Pont úgy mint kb fél éve, illetve kb 1 éve is volt hasonló mikor "szabadulni akartam" de ott 1 hét után történt egy komolyabb balesetem (autóbaleset, nem párkapcsolati), na az pofozott akkor helyre, hogy ő rohant aggódva hozzám.
Teljesen igaz, hogy fejben vagyok meghülyülve, és most is tengetem a napjaimat kételyek közt, képtelen vagyok átgondolni és tisztán látni.
Uramisten, ugyanebben a cipőben járok, ugyanezekkel az érzésekkel és szenvedéssel.. (szintén első kapcsolat, és 2 évvel hosszabb, és én vagyok a nő)
Teljesen ugyanígy szenvedek magamban 1 éve kb, és lelkileg vívódok, próbálom menteni a menthetőt. És én is már fél éve volt, hogy megpróbáltam már a szakítást is, ugyanezen okokból, főleg mert nem akarom a másik idejét is vesztegetni. (Nálunk a szex is ritkáb lett amúgy, és nem is kívánom úgy a párom. )
Szóval megpróbáltam egy beszélgetés során ezek miatt szakítani és elmondtam neki ezeket, hogy nem szerelemmel szeretm, és nincs meg kellően a vonzalom sem már stb. De ugyanakkor nagyon nehéz, mert másrészt szeretem őt, és ragaszkodom hozzá, fontos nekem, jobbat jívánni sem lehetne. EZért nagyon nehéz ez.
Ő is sírt akkor, és mondta, hogy ő nem akar velem szakítani.. ÉS hogy ő nagyon szeret.
Akkor megpróbáltuk mi is, de pár hete is volt egy ilyen hulámvölgy miatt bezsélgetésünk.
Az a helyzet, hogy úgy átom, hogy ő annyira fél attól, hoyg szétmegyünk, hogy inkább többet nyel, és nem is hozza fel a problémát ( szex pl). Pedig ez baj.
Másfelől meg a legfontosabb ember kb az életemben, aki tervez velem, és jó apa lenne, 100%-ig megbízok benne és a szívét is kiteszi értem azóta is.
(Külön hab a tortán, hogy több, mint fél éve már ezek érzések mellé nálam is belépett valaki, akibe kb "belezúgtam", nagy hatással van rám, pedig csak néha látom. De ez msot mellékes, én nem léptem felé, főleg, hogy kapcsolatban van ő is, na meg nem akarom több ember életét is szétcseszni. Ezzel szeretnék jutni valamire először is.)
Pszichológuson is gondolkodtam a szenvedésem közepette én is. De egyrészt nem tudom, lenne-e értelme és kapok-e megoldást általa, másrészt elég húzós árakon mozognak, ahogy éztem, alkalmanént 10-15 ezer ft körül mozognak...
De ha tényleg segít, akkor tartok már ott, hogy nem érdekel mennyi.
Segíteni nem tudok, csak gondoltam leírom, hogy ugyanilyen helyzetben vergődök, pedig nem vagyok ilyen nyomorék alapvetően, és tudom mennyire rossz ez. 2 próbáltam meg szakítani, úgy, hogy mindezek ellenére kötődök hozzá és hiányozna pedig, de gyengevoltam és nem ment.
Én ezt egyedül, amíg amásik ettől enynire szenved és fél tőle, képtelen vagyok egyszerűen meglépni.. És az is rossz hogy tényleg egy jó dolognak lenne vége, vele aki jó velem. :(
26N
# 8/9
Basszus kb mintha saját szavaimmal írtam volna tényleg annyira hasonló a helyzetünk. És igen ez a legrosszabb, hogy én is kötődök hozzá és tényleg egy "jó" kapcsolat, csak nem párként érzek iránta rá hanem lelki társként. És ez a legrosszabb, annyira abszurd helyzet. Senkinek se jó az ha így öregszünk meg, na de a szakítás is ugyan ilyen szar.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!