A barátnőm még mindig nem akar babát. Mit tegyek?

Hú de rosszindulatú itt mindenki.

Szerintem próbáljátok meg átbeszélni a terveiteket, a jövőtöket. Hogy a család, gyerek neked fontos, neki fontos-e. Közösek-e a tervek, vagy más út felé mennétek.

Nem mindenkinek a gyerek a minden. Az életkor semmilyen összefüggésben nincs a gyerekneveléssel. NINCS olyan, hogy "benne van a korban" mert ez nem kor függvénye. Ha nem szeretne gyereket akkor ne erőltesd rá, mert rossz apa lesz. És egy gyerek lelkét azzal lehet a legjobban tönkretenni, ha érzi, hogy nem akarták őt.

Innestől kezdve csak arról tudsz dönteni, hogy vele maradsz-e vagy nem. De nem kényszerítheted bele olyasmibe, amit nem akar. Én azt mondom, hogy az indok teljesen mindegy. Ha nem akar gyereket, akkor nem.

Meg kell beszélni, hogy ki mit szeretne. Ha ő nem szeretne gyereket és te igen, akkor nincs miről beszélni, a szakítás a legjobb megoldás, mert úgy mindenki élheti a saját életét. Te kereshetsz magadnak egy olyan nőt, aki szintén gyereket akar és szül is neked egyet, boldogok vagytok stb., ő pedig kereshet magának egy olyan párt, aki szintén nem akar családot alapítani, folytathatja az eddigi életvitelét és ő is boldogan élheti az életét. Ugyanakkor, ha együtt maradtok az nem jó senkinek, mert ő folyton hallgathatja, hogy rágod a fülét és folyton csak gyerek, gyerek, gyerek....valamint neked is rossz lesz, mert te pedig teljesen másra vágysz, olyanra, amit ez a kapcsolat nem ad meg neked.

Én tökéletesen megértem a barátnődet. Férfiként könnyebb, mert nem te leszel terhes, nem neked kell vizsgálatokra járni, nem neked kavarog a hormonháztartásod, nem neked változik meg a tested, nem neked kell szülnöd, nem neked kell szoptatnod, nem neked kell feladnod a karrieredet és otthon ülni a gyerekkel...Nyilván a gyereknevelés már közös feladat, de amíg te büszke vagy és simogatod a barátnőd pocakját és élvezed, hogy munka után játszhatsz a gyerekkel és esténként megfürdeted, addig neki jóval nagyobb változások következnek be az életében, amikre ő nem biztos, hogy szívesen vállalkozna. Ha lenne egy gyereketek, akkor már valószínűleg nem tudna annyit utazgatni, nem tudna ugyanúgy tanulni, nem tudna ugyanúgy sportolni, a karrierje sem biztos, hogy ugyanúgy felfelé ívelne, ezek pedig mind olyan dolgok az életében, amik számára fontosak és nem szeretne lemondani róluk. Márpedig az, ha valaki gyereket vállal rengeteg felelősséget jelent és az ember nem tudja ugyanúgy élni az életét, mert nem lesz rá ugyanannyi ideje, pénze, energiája. Persze, úgy is lehet gyereket vállalni, hogy lepasszoljuk ennek-annak és éljük a saját kis világunkat, a gyerek meg majd valahogyan "felnevelődik" magától, de szerintem úgy meg nem érdemes. Ráadásul sokan vannak, akik nem is szeretik a gyerekeket, nem tudnak velük mit kezdeni és a párod is azt mondta, hogy ő nem lenne képes a gyereknevelésre.

Én tökéletesen megértem a párodat, nekem is hasonló céljaim vannak, néhányat már sikerült is megvalósítani, de még mindig szeretnék tanulni, szeretném fejleszteni magamat, szeretnék minnél többet látni és megtapasztalni, imádom a munkámat is, terveim vannak, ugyanakkor azt, hogy én anyuka legyek és gyereket nevelek el sem tudnám képzelni....Nekem az lenne a világvége, ha "ki kellene vonnom magamat a forgalomból" és otthon szoptatni meg fürdetni stb., nem bírnám...arról nem is beszélve, hogy a gyerekekért sem vagyok oda, némelyik aranyos és kész, de az hogy én hozzányúljak, simogassam, dögönyözzem, játszak vele és mindig mindenben a kedvét lessem...biztosan nem. Ha például nekem gyerekem lenne, akkor az nem lenne jó nekem sem, mert gyűlölném az egész életemet és a gyereknek sem, mert egy olyan családban nőne fel, ahol neki nem örülnek és nem szeretik. Úgyhogy ennyit erről.

NEM SZABAD VALAKI MÁS NYOMÁSÁRA GYEREKET VÁLLALNI ÉS NEM SZABAD SENKIT SEM RÁBESZÉLNI A GYEREKVÁLLALÁSRA, MERT ABBÓL JÓ NEM FOG KISÜLNI.

"Abban maradtunk, hogy idővel ez változni fog, csak most megijedt. " - ez nem megbeszélés kérdése, ha nem akar, akkor nem - és nemigen fog ez változni.

Neked még bőven van időd, de ne pazarold el vele.

Modnjukm ezekről nem akar lemondani.

Félti a karrierjét,amit nem csodálok.

Én se értem mit eszik benned a lány,gondolom te nem vagy ilyen hajtós hanem csak elvagy.

Legyen olyan melód ami sokkal többet fizet és tudd akkor a lányt eltartani és azokat a dolgokat neked kellene biztosítani amit ő magának most.

Menne-e?

Sok emberben nincsen erre ösztöne,nekem se pasiként speciel.

Ezért is ért véget egyik kapcsolatom mert tudta a lány,hogy én soha nem akarok családot alapítani.

30f