Lennél eltartott, ha megengedhetnétek magatoknak?

Nem. Soha nem lennék eltartott.

F

Nem. Magambol kiindulva szegyellnek egy uj bugyit is kerni, vagy egy csomag hajgumit. Mivel nem az en penzem lenne, nem koltenem szivesen. Ha semmi szukseg nem lenne a penzemre,akkor is dolgoznek, hisz nek garantalna semmi,hogy nem serul le a parom, vagy nem szakitunk x ido mulva. Legalabb lenne egy tartalek,aminek a felet felre raknam, a masik felet magamra/magunkra koltenem.

L

Persze, hogy lennék, ha a helyzet úgy kívánja és logikus akkor semmi akadálya. Elvonatkoztatva pedig, férfiként még gyes-re is elmennék, ha az anyuka lényegesen többet keresne nálam.

Tanulnék, olvasnék, ellenék. Csupa hasznos dologgal elfoglalnám magam amire amúgy munka mellett alig marad időm.

Bár én túl sokat keresek, szóval ez a "veszély" nem áll fent :( Illetve talán pont ez mondatja velem a fentieket, hiszen ha nálam többet keres akkor az már igencsak pofátlan.

Én maximum valami céllal. Tehát elkezdeném a mester diplomát, vagy valamilyen szükséges képzést, ami fontos lehet a jövőben.

Hosszú időre kiesni a munkaerő piacról nem túl szerencsés, ha közben csak lógattad a lábad. És manapság bármi lehet, ha a párom úgy dönt kirak az utcára, mit csinálok majd? Hisz mindent ő fizetett, nem nagyon tudok beleszólni.

De fordítva is ennyit bevállalnék. Tehát tudnám, hogy szükséges neki egy két éves képzés, napi 8 órában tanulni kéne, és az én kerestem bőven elég lenne, akkor miért ne?

Nálunk mondjuk mindkettőnk bére "kell", mivel nem keressük halálra magunkat, úgyhogy jelenleg nincs ilyen terv. Maximum ideiglenesen tudnánk eltartani egymást, ha nagyon nagy baj lenne, de megéreznénk. :(

26N

Három közös gyerekkel és egy családi házzal legfeljebb htb lehetek, eltartott, a szó klasszikus értelmében szerintem nem.

Most az a terv, hogy ha a legkisebb két éves lesz, megyek négy órában dolgozni. Lelkileg fontosabb, hogy ki tudok mozdulni, mint amit keresni fogok. De a gyerekeknek is szükségük van rám.

Nem ettől lesz valaki eltartott.

500 ezer azért nem egy álomfizu egy családra. :)

De ha az én párom egyedül keresne annyit, mint amennyit most ketten (800 nettó, én keresek kicsivel többet), akkor én tuti elmennék 4 vagy 6 órába, egy számomra kedves munkakörbe, és nem érdekelne, mennyit fizet.

20 éves korom óta dolgozok, multiknál már 8 éve. Megjártam ezalatt a ranglétrát, megannyi hülye, kibírhatatlan idiótával és helyzettel találkoztam és ki vagyok égve.

A magas fizu miatt, meg mert most vettünk lakást (nem 40 milláért, ki is szeretnénk tudni fizetni...) muszáj maradnom egyelőre, de kb. már takarítani is szívesebben takarítanék mint hogy ebben a lélekölő dologban robotoljak.

Szóval ja, elmennék részmunkaidőbe, és tanulnék mellette, lehet kipróbálnék 1-2 olyan munkakört, amit eddig soha, mert a szakmámban az előremenetel és a pénz volt az elsődleges, még ha nem is lelkesedtem annyira érte.