Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális válaszokat, légyszi! Megértünk a szakításra?
Sziasztok!
Körülbelül másfél éve összeveszünk mindenen, én bezárva érzem magam, ő elhanyagolva. Azt érzem, hogy változom, az sem biztos, hogy akarok gyereket, nem vagyok biztos sem magamban, sem a kapcsolatban. Mindeközben ő egyre inkább próbál bekorlátozni (valószínűleg pont azért, mert én egyre távolodom), ha szórakozni mennék, ő nem hajlandó jönni, de ha én megyek, másnap órákig tartó veszekedés rá a válasz. Gusztustalan szintre lealjasodunk veszekedés közben, ma konkrétan összeverekedtünk (öt éve vagyunk együtt, én vagyok a nő, én ütöttem meg őt, ő pedig ellökött (véleményem szerint jogosan, védte magát, így is zúzódása lett)). Intelligens embereknek látom magunkat, akik szeretik egymást, de mást várunk az élettől, más irányba haladunk, és kapaszkodunk egymásba, de csak leromboljuk a másikat. Kisírtam a szemem, ő is. 6 éve vagyunk együtt, pont abban a korban vagyunk, hogy jöhetne a közös lakás, a gyerek, minden meglenne hozzá, csak a stabil érzelmi háttér nincs. Igazából azt sem tudom, miért írtam ezt ki. :D Talán csak azért, hogy megerősítést nyerjek, hogy jobb nem rabolnunk egymás idejét. Azt sem tudom, hogy ez szeretet, vagy inkább csak ragaszkodás. Valaki volt ilyen helyzetben? Létezik, hogy ez csak egy bukkanó, amin át kell jutnunk? Vagy nem kellene ezt erőltetni? Utálom magam, hogy ezt hozza ki belőlem, és rajta is ezt látom. Annyira tanácstalan vagyok! :(
válasza:Köszönöm még egyszer a válaszokat! Sokat segítettek, de arra is rájöttem, hogy ezt csak vele tudom megbeszélni. Kimentem hozzá, a kanapén feküdt félálomban, elsírtam neki, hogy lövésem sincs, mi legyen, ő is így van vele. Most abban maradtunk, hogy alszunk rá párat, közben mindketten gondolkozunk, hogy mit kellene tenni. Utolsó, neked külön köszönöm, tudom, hogy kommunikáció terén a béka se.gge alatt vagyunk, sajnos mindketten olyan mintát hoztunk, amiben az ordibálás a normális a beszélgetés helyett, és habár tiszta pillanataimban tudom, hogy hogyan kellene normálisan tálalni a dolgokat, amikor 3 órája piszkálódunk, elpukkan az agyam, és megint azzá az emberré válok, akit rühellek. :) (Ez a világ leghosszabb mondata lett.) Azt hiszem, defektesek is vagyunk kicsit mindketten, több energiát kellett volna fektetnünk az egészbe.
Köszönöm még egyszer, jó látni, hogy a gyakorin normális és értelmes emberek is megfordulnak olykor.
válasza: válasza:Kérdező: hajrá :)
7-es: nem azért tartunk szünetet, mert tudjuk, hogy a másik nélkül jobb. Hanem azért, hogy kiderüljön jobb-e vagy rosszabb. Ez egy teszt. Ha a másik elkezd tartósan hiányozni, akkor van mit kezdeni a kapcsolattal. Ha viszont éppen az a tapasztalat, hogy a párom eszembe se jut, inkább megkönnyebbülök egyedül, akkor itt az ideje a szakításnak.
válasza:Igen a komunikáció a legfontosabb, de ha végig sem hallgatnak téged csak az egoista kiabálás van akkor csak bántjátok egymást ezek szerint nem illetek össze és mással találjátok meg a boldogságot.
F29
válasza:"csak a stabil érzelmi háttér nincs." - hát az nincs.
Esetleg szépen, komolyan megbeszélnétek, hogy a múltbeli hülyeségek felemlegetését lezárjátok, indulattal nem beszéltek egymással, elfogadjátok a másikat önálló, de hozzátok tartozó embernek, és hogy a jövőt miként lesz közösen... talán.
Bár nem sok esélyt látok, én nehezem viselném, ha a párom haveri körét se ismerném ennyi idő alatt - az olyan elzárkózó, külön utas élet - és ki tudja, mire tartogatod?
Gondolom erre van a korlátozási reakciója, mai szintén nem elfogadható.
A 6-7. év az első kritikus időszak minden kapcaaltbon
válasza:Szia!
Én tennék még egy kísérletet,hogy helyre hozzuk.
Világ életemben tiltakoztam az ilyen típusú szakirodalom ellen,de ne kérdezd miért.
Pár hete kaptam egy könyvet,ha érdekel megírom a címét.
Semmi nagy durranás nincs benne,mégis olyan értelmes gondolatok vannak benne a párok közti kommunikációról,hogy örülök,hogy kinyitottam.
Akkor van értelme próbálkozni,hogy megoldjátok a problémáitokat, ha mindketten hajlandóak vagytok áldozatot hozni a másikért és nem azt várjátok,hogy a másik alakuljon olyanná,ami az elvárás a másikkal szemben.
Muszáj magatokból kiindulni,hogy mi az amivel hozzájárultatok, hogy itt tartotok.
Ismeretlenül is kitartást kívánok és hogy rendeződjön a dolgotok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!