Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az én hozzáállásom a helyesebb, vagy a párom helyesen tett és én csak rossz vagyok?
Megpróbálom röviden:
Jópár éve együtt vagyunk a párommal. Én egyetemen vagyok és napi 4 órát dolgozom, igy nem valami sok megtakaritásom van.
A párom már dolgozik, de idáig ő sem tudott sokat félre tenni, saját autót tudott venni, de még a szüleivel él. Nemrég talált egy olyan munkahelyet, ahol picivel az átlag felett keres, de hát az sem valami sok.
A lényeg, hogy én már azon vagyok, hogy minél többet tudjak spórolni a jövőre nézve, hogy legyen végre megalapozva valami és legalább fedél a fejünk fölött, hogy ne szülőkkel lakjunk. Persze ezt még nehezen valósitom meg, amig nem végzek a sulival.
Azt gondoltam, hogy 26 évesen ő is ezen a véleményen van, ám történt valami ami engem nagyon zavar. Ugye még a szüleivel él, ám nagyon sokszor itt alszik nálam. Volt már ,hogy a szüleinek adott egy olyan dolgot,amit már lecserélt, mintsem eladja, vagy tesóját segitette ki, ez mind szép gesztus. De ezek felett nemrég vett a szüleinek egy mosógépet, mert az övék befuccsolt. A párom számlájára vették részletre, de úgy volt, hogy szülők veszik, ám ő mondta, hogy ő akarja kifizetni.
Azt mondja, hogy igy részletre nem nagy dolog. Viszont az értéke ugyanott van.
Engem ez abban zavar, hogy még semmilyen megtakaritása nincsen és a szüleire költ, akik mindketten dolgoznak.
Szerintem normálisabb lenne először saját magunknak alapozni dolgokat és ha minden rendbe van akkor utána persze lehet segiteni a szülőket. De itt vagyunk huszonévesen és semmi sehol.
Bár lehet én gondolom túl. Nem voltam hasonló helyzetben, első komoly kapcsolatom és nem tudom, hogy jogosan zavar-e ez? Mit gondoltok?21L
Inkább azt vesd fel, hogy spóroljatok közösen. Indítsatok pl egy Fundamentát, amit ketten fizettek, vagy csak mindketten rakjatok el egy összeget egy külön helyre/számlára, amihez nem nyúltok.
A legegyenlőbb az, ha mindketten ugyanannyit, most mondok valamit, havi minimum 10 000 Ft-ot elraktok fejenként. Aztán majd a többit beosztja mindenki saját magának.
Jogos a kérdés, hogy otthon beszáll-e a rezsibe, ha otthon lakik. Bár mindenképp szép gesztus, hiszen ők nevelték, és hidd el, ha megszorultok ők is segíteni fognak nektek. Én is itthon élek még szüleimnel, tavasszal költözöm össze párommal. Én minden hónapban beszállok a rezsibe, de ha valami nagyobb kiadás van, akkor is mindig megkérdezem, hogy kell-e segíteni, és néha kell is. Amíg otthon lakik az ember, ez így normális, szerintem.
Az sem rossz gondolat, hogy közösen kezdjetek egy fix összeget félretenni. Én évek óta félreteszek, még így is, pedig nekem sem sok a fizetésem. Ha zavar, hogy ő nem tesz félre, akkor erről beszélj vele, de ne a szüleitől vonja meg a pénzt, amíg ott lakik, semmiképp sem. Ha már együtt éltek, akkor meg lehet beszélni, hogy vagytok-e olyan helyzetben, hogy hozzájáruljatok, de addig nem.
Kapcsolattól teljesen független dolog, de megjegyezném, hogy aki garasoskodik és kuporgatja az utolsó forintokat is, annak sosem lesz pénze. Meg lehet nézni, az összes szegény embernek ilyen a mentalitása. Hogy még anyámnak se adok egy forintot se, mert jajj nekem kell a pénz. Aki így gondolkozik, az örök életére csóró marad.
Mellesleg 21 évesen minimális jövedelemmel abszolút nem kéne elvárni, hogy a párod gyűjtögessen lakásra, hiszen ő is látja, hogy te sem tudsz félrerakni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!