Mit tudnátok könnyebben elfogadni? Ha a párotok kitartatná magát, vagy ha?

Ha belefogna dolgokba, de nem minden sikerülne neki elsőre.

Ha mondjuk elkezdene egy továbbképzést, de nem menne át elsőre, vagy dolgozna valahol, de nem kapna próbaidő után szerződést....

Vagy ha azt mondaná, ő élni akar, nem tanulni/dolgozni, nem menne úgyse, akkor minek fecsérelje az idejét, inkább otthon marad, majd fizettek neki tb-t meg nyugdíjalapot.

(Tegyük fel, hogy miattatok költözött külföldre, otthon volt munkája/tanulmányai/akármi. Nektek van munkátok)