Akiknek külföldön dolgozik a párjuk, ti hogy bírjátok a különlétet?

Igaz már másfél éve kint dolgozik párom, és tudom, hogy nem végleges, de azóta sem tudtam megszokni, csak elviselni. Általában két hónapig nem látom, volt hogy ezután is csak pár napot, és elölről... Úgy érzem én csinálok valamit rosszul, hogy ennyire megvisel, mert ő meg szerencsére jól érzi magát odakint. Vannak jobb, vannak rosszabb napjaim/heteim. Gyerekünk még nincs, azért dolgozunk, hogy össze tudjunk költözni. Négy éve vagyunk együtt. Ti hogyan élitek meg, mivel kötitek le magatokat? Szívesen olvasnék személyes tapasztalatokat is hogyan "vészeltétek" át ezeket az időszakokat.