2 hétig külföldön van a barátom. Szakítani fog ha haza jön?

Sajnos ez a megérzésem.

Kiment külföldre a barátom munkaügyben 2 hétre, de minden nap felhív.

Amikor beszélünk, teljesen undok, kedvtelen, és idegesíti, amit mondok. Előtte semmi baj nem volt. Akármiről beszélgetünk, kigúnyol, kiparodizál, untatom, közli, hogy nem érdekli. AKárhogy kérdezem mi a baja elmondása szerint semmi és én vagyok a rossz, hogy kérdezgetem. Nem értem 2 hét alatt mi változhatott.

Ráadásul életem egyik legrosszabb korszaka van: skizofrén az édesanyám, meglopott, átvert, a nagymamám beteg, a húgom semmibe vesz. Barátaim nincsenek, mert mindegyik lekoptat, akárhogy próbálkozom. Oda megyek beszélgetni, és elkezdik mondani a problémáikat, ha meg valahova beülnék velük, nem érnek rá. Vagy 15 emberrel jártam így 1 hónapon belül. Egyedül édesapám és a párja az, akik támogatnak, de őket alig látom. Bár velük élek egy házban, de nagyon későn érnek haza a munkából, én meg alszom akkor, mert másnap koránkelés az egyetem miatt.

Napok óta nem tudok aludni, az egyetlen támaszom a barátom volt, és most hirtelen senkim sincs. Nem bírom ezt. Hogy lehet ezt kezelni? Olyan ürességet érzek, és nem tudom mégcsak kibeszélni sem. És még számítanom kell szerintem egy szakításra. Ti ezt hogy szoktátok átvészelni?