A férjem nem szeretné, hogy dolgozzak, én viszont igen. Megoldás?

Részmunkaidőzöm a tanulmányaim mellett, a pénzből csak a bérletem, tankönyveim, étkezésem, ritkán ruháim, kozmetikumaim fizetem.

Jelenleg februárig gyakorlaton van, mert idén már végez, illetve neki is van másodállása (meg ösztöndíja, ami nekem nincs).

A munkám szeretem, de folyton azzal fárasztanak, az nem jó, ha csak szombaton és pénteken egész nap érek rá (10 órát kell ledolgoznom egy héten), mert nekik hétfő-kedd-szerda napközben kell ember. Olyankor nekem meg óráim vannak.

Mindig megkapom, hogy de oldjam meg, minden diák ezzel a kifogással jön, hogy "napközben órám van". Egy és fél éve dolgozok náluk egyébként, anno mindig bementem, amikor hívtak, mert akkoriban nyelviskolába jártam még, és több volt a szabadidőm, minden nap 15kor már végeztem.

A férjem megmondta, hogy szeretné, ha februártól otthagynám a munkám, mert neki akkor már nem lesz szüksége a másodállására, így nem akar csak amiatt beutazni szombat este, hogy engem hazahozzon (a munkahelyem és az egyetem x városban van, mi onnan 2 órára lakunk, szóval ha 20.30kor végzek, akkor kb 22.40-23.00-ra vagyok otthon, ő pedig nem enged szombat éjjel egyedül mászkálni, mindegy, mit hozok fel)

Februártól a jelenlegi keresete dupláját fogja keresni, megmondta, miután mindent kifizet is marad pénze (nem sok, 1000 párszáz €), és nem szorulunk rá arra, hogy dolgozzak.

Igenám, csak én nem várom el tőle, hogy vegye a ruháim meg a kozmetikumaim, meg a kajám, fizesse a fogorvosom (fél évente 80€), így nem tudom, ezekre honnan lenne pénzem, ha nem dolgozom, ha a tandíjam meg a bérletem ki is fizeti.

Én akarok dolgozni, ő nem akarja. Én nem akarom, hogy ő fizesse mindenemet, ő megmondta, annyit kapnék, mint amennyit kerestem, hisz az ő kérésére mondok fel, hogy legyenek végre mindkettőnknek szabad hétvége estéi.

Megoldás?