Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Számotokra mitől sekélyes vagy mitől mély egy kapcsolat?
Ezen most nagyon elgondolkodtam és kíváncsi vagyok a ti véleményetekre, meglátásotokra is.
Onnan indult ki az egész hogy a párommal igen jól kiegészítjük egymást. Neki azért nagyobb a szabadság vágya a kapcsolatban mint nekem de ebben sikerült összecsiszolódnunk (értsd: külön programok barátnőkkel, családdal, ún. "énidők" amikor egyedül akar lenni). Egyébként a világról alkotott meglátásunk, gondolkodásunk nagyon hasonló, rengeteget szoktunk beszélgetni, ismerjük egymás terveit, vágyait, értékrendjét, a napi eseményeket is mindig megbeszéljük. Kit mi bánt, mi nem, mi jó, mi nem, mindig megbeszéljük. 8 év után is ugyanúgy szoktunk randizni kettesben, mint az elején.
A testiséggel sincs gondunk, soha nem is volt, egy szó mint száz, egyértelműen éreztem hogy ez egy igen tartalmas, mély kapcsolat, ennél szorosabb kötelék nem is lehetne.
Erre a minap, egy beszélgetésünk során ő épp az ellenkezőjét mondta, hogy a kapcsolatunk csak egy sekélyes valami, az igazi mélység hiányzik belőle. Erről is beszéltünk utána, de nem tudta ő sem megfogalmazni hogy mi több kellene még.
Ezen nagyon ledöbbentem, csalódott is vagyok, nem tudom mi többet adhatnánk egymásnak amitől máshogy érezné.
Igazából nem arra vagyok kíváncsi hogy ezek után mit kellene tennem vagy mit nem, mert továbbra is így fogok viselkedni, nem kívánok változtatni a hozzáállásomon.
Csak kíváncsi vagyok hogy számotokra, elsősorban nők számára, mitől mély egy kapcsolat? Mi teszi méllyé, ha nem a fentiek?
Kíváncsi vagyok, előre is köszönöm a válaszokat.
42f
válasza:Az intimitás. Nem csak testiségre gondolok. A férjemmel az a bajom, hogy sokszor beszél hosszú időn át, de nem a szívéből beszél. Nem kell mindig lelkizni, de nekem néha KELL, hogy lelkizzen a párom, hogy ismerjem a szívét. Igen, tervek, álmok, dolgokat, kapcsolatokat ő hogyan él meg, és viszont.
Ez régen megvolt köztünk, mostanra pedig lett egy hobbija a férjemnek, és folyton CSAK arról beszél nekem. Támogatom a hobbijában, el is megyek vele, sőt, dolgokra még én tanítottam meg, de hogy mindig erről olvasson, erről küldjün e-mailt: mutat cikkeket pl. erről beszél a reggelinél, csak kizárólag, ettől sekélyes a kapcsolatunk. Már nem érdeklik azok a dolgok, amik régen közös ügyeink voltak, szinte csak ez. És ez férfias hobbi, ami még nehezebbé teszi a dolgokat.
A lényeg, hogy már nem beszélgetünk belső dolgokról, hanem csak külső tárgyakról, szükségekről, (ki viszi a gyerekeket úszásra, pl., ki megy boltba) de nem tudja, hogy mi zajlik bennem, és én sem, hogy benne, mert erre már nincs érdeklődése, figyelme, türelme, nem tudom. Azt hiszem, hogy ennek az lehet az oka, hogy alapból ő ilyen felszínesebb típus, csak az elején, mivel belém szerelmes volt, ezért picit idomult hozzám, meg ezért érdekeltem. Csak az évek alatt ez a szerelem kihűlhetett gondolom, és már nem érdeklem.
És az a legszarabb, hogy van más, másvalaki, aki pedig akarja ezt velem, és meg is élhetném, ha hagynám.
És akkor jön a kérdés: most három gyerekkel váljak el e miatt? Ugye régen anyám-nagyanyámék idejében: de hát nem iszik, nem ver, nem drogozik, dolgozik, akkor mit rinyálsz.Csak éppen pont az esszenciája veszett el az egésznek. :-(
És lehet rinyálás, sőt, azt hiszem, én is bírom még egy picit, nem lépek félre, de
érted, na..
Az intimitás...
Ez is furcsa fogalom. Mi tartozik ide?
Nekem valamiért elsősorban a testi közelség, ölelkezés, csendes összebújás ugrik be erről a fogalomról.
Pedig tudom hogy ez csak egy szelete, a lelki intimitás egy bonyolultabb dolog.
Amiket írtál, az nálunk megvan. Azaz a komoly lelki dolgokról is rendszeresen beszélgetünk. Hogy ki mit érez éppen a másikkal kapcsolatban, vagy akár saját magunkkal kapcsolatban. Néha olyan őszintén hogy óhatatlanul is megkarcoljuk a másikat. De akkor is borzasztó jó dolog ez a feltétlen őszinteség.
Ha ez jelenti a lelki intimitást, az megvan...
Én a hobbimról csak érintőlegesen, pár mondatban szoktam beszélni, mert tudom hogy ez őt annyira nem érdekli.
Sajnálom hogy nálatok ez van, de ezt a válás dolgot ezerszer + 1szer gondold át! Kérlek! Próbáljátok javítani, csak a legvégső megoldás legyen. Akkor is gondold jól át a miérteket. Lehet hogy van másvalaki akivel néha találkoztok, jókat beszélgettek, a lelki oldal teljesen rendben lévőnek néz ki. DE szerinted neki nem lesznek bosszantó hibái?
Én már végigmentem sok nehéz dolgon (gyerekek, válás, új kapcsolat, +gyerekek, exek, stb.), tapasztalatból mondom, ezerszer meg kell gondolni mit dobsz fel, és miért cserébe!
válasza:Olvastam, amit írtál. igen, írtam, hogy nem gondoltam felrúgni a házasságom, inkább pótolom majd barátnőkkel ezt a beszélgetést.
Hogy a ti kapcsolatotok mitől sekélyes? A mély szó szerintem nem nagyon tud mást jelenteni, mint, hogy nem felszínes, vannak benne értékek. (Hűség, számíthattok egymásra, ha baj van, ez a lalki intimitás) Esetleg még egy dolog jut eszembe. Ha nekem amúgy rendben lenne a házasságom, akkor még az tudna zavarni, hogy csak élünk magunknak. Legyen meg a ház, az autók, a ruhák, a nyaralások, és ennyi. Egy rendben lévő kapcsolatban nekem ennél több is kellene: közös nagyobb ügyek pl. ami mellé oda lehet állni. (ezek nagyon ritka dolgok, azért nem gondolom, hogy erről beszél a párod, mert ritka egy ilyen igény, ehhez Szenes Hannának, Sophie Scholl-nak, stb. stb. kéne lenni, vagy pl. Dobrev Klárának, akár Dúró Dórának:-) kéne lenni. De más ötletem nincsen, hogy mit érthet az alatt, hogy nem mély a kapcsolatotok.
Furcsa. Sajnálom ezt a dolgot, reméljük, csak egy fronthatás volt nála:)))
válasza:Nem lehet, hogy házasságra, gyerekekre vágyik?
Az is lehet baj, hogy magatokba vagytok és üresnek érzi így az életét.
A hűség abszolút megvan, 8 év alatt még nem fordult meg a fejemben hogy mással milyen lehet. És részéről sem, azt érezném, éreztem volna.
Bizalom, megbízhatóság, azt gondolom az is rendben van.
Furcsa dolog, de a "jóban-rosszban" dologból a "rosszban" erősebb. Azaz a bajban jobban tudjuk egymást erősíteni, a nehézségek rendszerint nagyon közel hoznak minket egymáshoz.
A "jóban" már bonyolultabb, érdekes módon mikor nagyjából minden a helyén, akkor születnek jobban ilyen gondolatai, hogy nekünk valójában nem is jó egymással.
Ezek szerint a jó helyzeteket el kéne rontanom, hogy jól legyünk ? (Persze ez csak vicc volt)
Gyerekek? Vannak. Tehát ilyen szempontból sem eseménytelen az életünk.
Házasság? Nem vagyunk házasok, de biztos hogy nem ez bántja, arról tudnék, vagyunk annyira őszinték hogy megmondanánk egymásnak, vágyunk rá. Nincs olyan hogy várjuk, a másik találja már ki a vágyainkat, gondolatainkat.
Csak egy ötlet maradt, amit említettetek is, front van :-)
Köszönöm az eddigi válaszaitokat, lejött hogy ti is kb. azt értitek mélység alatt amit én.
Persze várok még véleményeket, hozzászólásokat.
válasza:Kérdező, előre bocsi, hogy nem pont a kérdésre válaszolok.
>Erről is beszéltünk utána, de nem tudta ő sem megfogalmazni hogy mi több kellene még.
Amíg nem képes megfogalmazni, addig tekintsd érvénytelennek. Egy csomó oka lehet, amiért ezt érzi, és egyáltalán nem biztos, hogy valóban ez az oka. Beszéljetek róla nyugodtan, nyíltan, próbálj segíteni neki rájönni, hogy mi a gond. Az, hogy "úgy érzi", önmagában sosem elég, csak konkrét dolgokkal lehet mit kezdeni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!