Normális az, h nélkülem akar bulizni?

Csak a kérdésre a válasz: normális, ha a párunk nélkülünk akar bulizni.

Az általad leírtak alapján, pedig több kérdés is felmerült bennem...véletlenül összefutottatok kétszer is egy este alatt? Először a városban, majd a bulin?

Megsértődni egyáltalán nem érdemes. Sértődéssel ugyanis nem oldunk meg semmit. Le köll ülni, oszt beszélgetni róla.

Nagyon sok kapcsolatunkat ott rontjuk el, hogy egóból féltékenyek vagyunk (tehát magunkat féltjük először...és nem a kapcsolatunkért "aggódunk").

Természetesen magamból, párkapcsolatomból kiindulva, ez a szituáció, ami történt a puszival ölelés nélkül...számomra érthetetlen. Ha ugyanígy futnánk össze "véletlenül" a városban (mert nálunk sokszor fordul elő, hogy egymás nélkül is szórakozunk), egymás nyakába ugranánk, majd eldöntjük, akarunk-e együtt tovább bulizni vagy sem. A bemutatás kérdéses...engem mindig bemutatnak ismeretleneknek és én is bemutatom a páromat, ha ilyen a szituáció.

Egy szónak is száz a vége, beszéljétek meg. Érd el, hogy őszinte legyen veled.

Szerintem normális a külön bulizás (bár ki mit ért a buli alatt, én például koncertet vagy rock/metál fesztiválokat, diszkóban vagy ilyesmi klubban életemben nem voltam), de az nagyon nem normális, hogy hazugsággal akar lerázni és így viselkedik, ha véletlenül összefuttok. Az lett volna az alap, hogy bemutat.

Egy ilyen után én biztosan nem lennék rá kíváncsi, elég egyértelmű, mennyire szeret és tisztel.

Hát kérlek... ez a ficak bizony vagy arra játszmázik, hogy féltékeny legyél, vagy tényleg csak egy fix luk vagy nála.

Nem tudok hirtelen jobb verziót.