Miért bízzák egyes nők teljesen a párjukra magukat anyagilag?

Sajnos most én is abban a helyzetben vagyok, hogy nem tudnám egyedül fenntartani azt az életszínvonalat, amit ketten együtt tudunk a férjemmel. Szerencsére ez ideiglenes, mert ha végzek az egyetemmel, már nem lesz ilyen problémám (most is dolgozom, de nem annyit, és nem diplomás fizuért).

Így is igyekszem nem kiköltekezni, szándékosan alacsonyabb színvonalon élni, mint megtehetném, hogy ha ne adj isten, történik valami (akár válás, akár elveszíti az állását, akár valami még rosszabb), ne egy fillér nélkül maradjak hatalmas igényekkel a megszokás miatt.

Viszont több nőismerősöm egyedül a férjére támaszkodik anyagilag. Sokuknak végzettsége sincsen, sosem dolgoztak, és továbbtanulni sem igyekeznek.

Mindegyikük férje alkalmazott, tehát nincs sem családi cég, sem örökölt vagyon, amire esetleg mindig lehet számítani.

Mások ilyen helyzetben nem félnek, csak én aggódok mindig?