Ti várnátok rá?

Egyszer voltam olyan szituban, hogy vártam pasira. Nálunk kommunikáció terén siklott félre valami nagyon, ugyanazt akartuk de mégis másképp, és annyira elcsúszott a dolog, hogy még csak meg sem beszéltük.

Ha őszinte akarok lenni, akkor nem is volt igazán várakozás a dolog. Nem pasiztam akkoriban, mert nem éreztem magam késznek, nem akartam beleugrani semmibe, mert azt éreztem, hogy magamban nem zártam le a dolgokat. De ha őszinte akarok lenni, egy percig sem vártam, hogy majd újra összejövünk, mint a mesében. Persze, rózsaszín ködös pillanataimban nem lett volna rossz, de igazából nem vártam ilyet. Csak szimplán akkor jobban éreztem magam egyedül.

Nálunk hepiend a vége, fél évvel később megkeresett, megállapította, hogy hülye volt, megbeszéltük a dolgokat, először barátilag, aztán másképp is közeledni kezdtünk. Évek óta együtt vagyunk. Utólag ő nagyon megtisztelve érzi magát, hogy vártam rá, pedig ő milyen csúnya módon lépett le - nekem meg nincs szívem kiábrándítani. :)

De ettől függetlenül tartom, hogy szünetelős dolgokban sosincs hepiend.

Összességében, ha nem akarsz új kapcsolatba vágni, azzal nincs baj, de magad miatt tedd, és ne miatta. Ne ápolj felesleges reményeket, és lépj tovább, ha itt lesz az ideje. Addig, meg, bármi lehet.

mindkét oldalnak igaza van egy kicsit.

helyes hogy azt mondod ezt az időt arra akarod szánni hogy tanulj a hibáidból és jobb ember legyél. de vedd figyelembe hogy tanulni úgy lehet igazán ha tapasztalsz, megélsz nehéz időket, meghozol komoly döntéseket, és azokból levonod a magadnak szóló tanulságot. ezt nem tudod megtenni ha otthon ülsz és önfejlesztő könyveket olvasol. lépj ki a világba, élj, szerezz új ismerősöket, barátokat, pasikat. nem azt mondom hogy próbálj meg beleszeretni másba. de alakíthatsz ki úgy is egy kapcsolatot egy férfival hogy tudod, nem ő lesz az aki mellett majd megállapodsz. de mégis tanulhatsz tőle, tapasztalhatsz, hogy mir eoda juttok ezzel a sráccal már jó legyen mindkettőtöknek.

de ugyanakkor azt is megértem hogy várni akarsz rá. sokunknak van egy ilyen ember az életében, akiről úgy gondoljuk, hozzá még csak foghatót sem fogunk találni soha, nem is érdemes keresni. nem is kell hogy megugorják azt a lécet, a lelki társad mindig ő marad, de mellette lehetnek más társaid akik más szempontból értékesk és hoznak valami fontosat az életedbe!

23L

u.i. ha szeretnél hosszabban beszélgetni a dologról írj nyugodtan privit!

Nem érteném meg, a szünet arra jó, hogy a felajánló fél néelődjön más felé is, és ha talál mást, akkor szakít, ha nem, tartalék puncinak még jó leszel, míg nincs jobb.

Ez van, és ahol már szünet "kell", az egy szar, nem kapcsolat. Pont.