Teljesen el vagyok keseredve, hogyan tovabb?

Én teljesen megértem az ellenérzéseidet a bizonytalan jövővel kapcsolatban, de az sokkal rosszabb, amikor túltoltok egy kapcsolatot és a végén csak az marad meg, hogy mennyit szenvedtél. Ez egy nagyon szomorú lezárás lenne.

Biztos, hogy leülnék beszélgetni a párommal, hogy mi nem tetszik, mik az elképzeléseim most az életről és megkérdezném neki mik a tervei és ha velem képzeli el, akkor miért kell velem így bánnia?

Ha viszont már nem kötődik hozzám, és kb. mindegy neki, hogy még ott vagyok-e mellette dísznek, akkor ideje befejezni amíg még csak "kussoljál" van és nem arra eszmélsz, hogy csal fű-fával. Mert akkor ez már csak rosszabb lesz jobb nem.

Szakítás után, meg nem kell egyből másnak ugrani, kicsit fel kell fedezni önmagunkat.

A pasi unja a fejed, így akarja elérni, hogy szakíts végre.

Szerinted: hogyan tovább?

Házasság?! Te így akarod leélni az életed?! Gondolkodj már egy kicsit!

Te se szereted őt. Csak kapcsolatfüggő vagy, és félsz egyedül lenni akár egy napra is.

Erre a legjobb gyógyszer, ha kipróbálod. Hidd el, sokkal jobban fogod érezni magad!

Ha ilyeneket mond, hogy "kussolj", "fogd be", akkor ott már kár leülni beszélgetni. hagyd ott a fenébe, ettől bárki szebben bánna veled.

Másrészt még fiatal vagy, de lassan majd gyereket szeretnél. Most hagyd ott ezt a bunkót, ne akkor akard elagyni mikor már lesz közös gyereketek. És mivel fiatal vagy, még könnyen fogsz új pasit találni.

Ne cseszd el az életed egy bunkó mellett.

Igen, beszéljétek meg, bár, amit írsz, igen kis esélye van rá, hogy egy hosszabb, komoly beszélgetésbe bele menne.

Marad így, tényleg csak neki lesz akarata. Egy idő után, bólogató cseléd szereped lesz.

Érthető a félelmed, kialakult életvitelből, egy teljesen másba átlépni, igen csak nehéz. Viszont, ha maradsz, sok jó nem vár rád.

Meg kell beszélni. Vegyél néhány önismereti könyvet előtte és olvasgass, hogy egy picit képbe kerülj egy kapcsolat működésével (sejthető, hogy 10 év alatt nem ért kellő mennyiségű inger mivel 30 éves korodig még csak készen sem állsz agyi szinten egy ilyen hosszú kapcsolatra)

Amit a másik mond, arra nem reagálnék mert mindennek van egy mély oka. Nem a kimondott szó a rossz, hanem az amiért ezt kell mondania.

Amíg így gondolkodsz, hogy " de en valamiert meg mindig ragaszkodom hozza." addig feleslegesen írunk neked bármit is, benne fogsz maradni ebben a romboló kapcsolatban. Az önbizalmad, nyitottságpd egyre jobban csökkenti a párod, szépen elszigetelődsz és a végén még azt is fogod érezni, hogy megérdemled ezt a bánásmódot.

Vagy elhagyod, amíg fiatal vagy, vagy rápazarlod erre az életed. A te döntésed

Az alábbi lehetőségek vannak szerintem:

1 : otthagyod most, megismered önmagad, rájössz, hogy mi kell neked, találsz egy olyan embert aki valóban a társad, és pár hónap / év múlva a fejed fogod hogy ugyan bizony mit ettél ezen a sràcon és miért nem előbb léptèl.

2. Benne maradsz a kapcsolatban, szenvedsz tovább. Innentől az alábbiak valószínűek :

- te szeretnél màr házasodni, esetleg gyereket. Ő meg nem. Te meg majd 39 vagy 40 évesen jössz rà, hogy soha nem is fogja akarni

- te szeretnél házasodni vagy gyereket. Ő nem igazán, de megkéri a kezed, hogy befogja a szàd. Majd az esküvő csak nem akar elérkezni, ő csal összevissza, megaláz, majd lelép, vagy te lépsz le előbb utóbb (lsd előző pont).

- megkapod amit szeretnèl, összeházasodtok, gyereket szülsz, és hamar ràjössz, hogy semmi sem változik, továbbra sem tisztel, sőt igazán a gyerekkel sem törődik, valójában magadnak szülted. Tovàbbra is csal, esetleg kocsmàzik, ver, állandóan a gèp előtt ül, a tetszőleges aláhúzandó. Te pedig max a Gyes-t / Gyed-et kapod, ès próbàlnàl lelépni, de se munkád, se megèlhetésed. A tetejébe még lehet, a gyereket is megpróbálnà elperelni tőled (ok nem kapná meg valószínűleg, de retteghetsz minden láthatàs utàn, hogy visszahozza-e,vagy mehetsz megint a rendőrségre feljelentést tenni.)

Mondjuk kristálygömböm nincs, de túl sok, a tiedhez hasonló sztori volt már akár a közvetlen környezetemben, de elég csak itt a gyakorin szétnézni...