Ti hogyan viselnétek el azt a tényt, hogy a férjeteknek fiatalabb korában volt dolga prostival?

Szerintem simán viselhető ugyan úgy egy vállrándítással, mintha egy "nőn mentek már át" 25 éves koráig vagy 12en.

31/f

az én férjem elég nagy franc volt régen, semmin se lepődnék meg.

amúgy meg semmi közöm hozzá (mint ahogy neki sem az én előtte levő nemi életemhez).

Huszonéves koromban én is voltam párszor (inkább sokszor) prostinál.

Az a helyzet, hogy akkoriban nagyon lúzer voltam.

Gimiben és egyetemen ugyan volt egy-egy barátnőm, de nem voltam sikeres a nőknél.

A nagybetűs életbe kikerülve jó állásom lett, viszonylag jól kerestem, szépen meghíztam és esélyem se volt a nőknél, önbecsülésem nulla volt.

Ezért a könnyebbik utat választottam, éveken keresztül havi rendszerességgel jártam hozzájuk.

De egy idő után rájöttem, hogy én nem ilyen életet szeretnék magamnak, ezért döntöttem.

Többé nem mentem már.

Elkezdtem sportolni, 1,5 év alatt lefogytam 130 kg-ról 90-re.

Elkezdtem eljárni otthonról, mert azelőtt nagyon antiszociális voltam.

Nem volt könnyű megváltozni, de sikerült.

3 év után lett barátnőm, utána több is, ma már együtt vagyok a menyasszonyommal, akit imádok és vele akarom leélni az életemet.

Ő megértette mit miért tettem és örül, hogy már nem vagyok olyan.

Nem sajnálom, nem szégyellem, mert az életem része volt, de nem vagyok büszke sem rá.

Szerintem a múltat nem szabad bolygatni, a jelenre és jövőre kell fókuszálni.

34F