Miért bűn ha egyedül én nem sírtam, zokogtam a barátnőm nagymamája temetésén (nem vagyok sírós)?

Nem is ismertem annyira, lenézett engem amiért irodában dolgozok, mert szerinte csak a földeken végzett munka igazi. Nem is nagyon jártunk hozzájuk, de nem voltunk rosszban vagy összeveszve.

Meghalt nemrég, a temetése bohózat volt. A barátnőm öccsének felesége a sírra borulva zokogott, kiabált! Közben meg a nagymama kitiltotta már évek óta a házukból mert többször lopott tőle meg pénzeket kért amit nem adott vissza. A halála napjáig szidta a nagymamát! És ő sírt a legjobban.

A többi rokon is zokogott, de érthetetlen hogy olyanok is akik csak látásból ismerték. Én voltam a kb 60 főből aki nem ejtett könnyet, nem vagyok az a típus. Utólag mindenki a fejemre olvasta ezt! Hogy illett volna sírni, tisztességesen elbúcsúzni. A barátnőm fejét is telebeszélték addig amíg ő is ezt vágta a fejemhez. Meg azt hogy a nyitott koporsónál nem mentem oda megnézni (szerintem ez gusztustalan szokás). Ők még meg is puszilták(!) a halottat.

Én vagyok a hülye?