Miért számítana akaszkodásnak, ha egy pár minden nap beszél?

Kérdező, ha te nem érzed az ő vonzódását irányodban eléggé, akkor ne kínozzátok egymást. De lehet az is, hogy nincs igazad, és csak másképp működtök. De ha te szenvedsz ebben a kapcsolatban, és nem tudsz alkalmazkodni hozzá, még most lépj, és ne várj el tőle olyan viselkedést, ami nem ő.

Nem vagyunk egyformák, és nem egyformán viselkedünk egy párkapcsolatban sem. Hozzánk illő társat kell találni, akivel jó együtt, akihez kölcsönösen tudunk alkalmazkodni, és akkor működik a kapcsolat. Neked az a természetes, ha sokat beszéltek, másnak ez nem olyan természetes, és ettől senki nem lesz jobb vagy rosszabb, csak mások vagyunk és mások az igényeink.

Én kevésbé igénylem a nonstop beszélgetést, de az életmódomba ez nem is férne bele, gyerekkoromban sem voltam egy nagyon ragaszkodó típus, el tudtam szórakoztatni magam egyedül is, ugyanakkor nem vagyok passzív sem, simán elutazok egy hátizsákkal külföldre is egyedül, vagy akár tök idegenekkel egy buszos csoportos utazás keretében, megyek engem érdeklő rendezvényekre, képes vagyok teljesen belefeledkezni egy könyvbe annyira, hogy azt sem veszem észre, ha szólnak hozzám, nem locsogok összevissza, de nem is vagyok kuka, lehet velem beszélgetni. Ha személyiségtípusba kellene sorolni magam, akkor ambivertált vagyok.