Helyrehozható vagy sem?

Kb fél éve találkoztam egy latino férfivel. Ő az elejétől fogva teljesen belémzúgott. Én először megriadtam mert alig 2 hónap ismerettség után meg akarta kérni a kezemet és családot tervezett velem. Kicsit lehűtöttem mert mondtam hogy nem szeretném szt mert a mi kultúránk másabb. Aztán meg tervezte, hogy elmegy Malagára, de fontolóra vette, hogyha alakul valami velem, akkor marad. Én nem akartam őt visszatartani, ezért nem mondtam neki azt, ne menj maradj velem. Én sajnos a munkám miatt nem tudtam volna vele tartani. Miután elutasítottam a gyűrűt megszakította velem a kapcsolatot. Én viszont beleszerettem, és kimentem elé a repülőtérre hogy elbúcdúzzak tőle. Mikor megölelt, majdnem megcsókoltam, de visszafogtam magam, mert nem akartam magamnak fájdalmat okozni hisz sejtettem nem fog ittmaradni. Aztán a repülőről még felhívott hogy én vagyok az egyetlen nő, akit szeretne. Én meg ilyen f@xságot mondtam neki, hogy ha akar kereshet ott magának mást. 2 hónapra elment, közben találkoztam mással , mert nem hittem, hogy valaha is visszajön +készültem hajóra dolhozni. Tévedtem mert visszajött. Kevéske időt tudtunk együtt tölteni. Mert dolgoztam tanultam. 2 hómap múlva visszament Malagára. És onnan kesergett, hogy lehet hiba volt kimennie. Rá 2 hónapra visszajött. Akkor sem taliztumk túl sokat főleg én mentem hozzá, de ő annyira nem látogatott el, hozzám a távolságra hivatkozva. Meg a hidegre. Most elég f*sul érzem magam, mert érzem hogy megváltozott a hozzám való viszonya. Ha visszatekerhetném az időt pár dolgot biztosan máshogy csinálnék. Gyötör a lelkiismeret, hogy gyakorlatilag én szúrtam el az egész kapcsolatunkat...