Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális, hogy a barátom egy kutyával él együtt a lakásba? 19/L
Engem ez nagyon zavar mert sajnos nem szeretem a kutyákat, félek tőlük. Ő meg imádja, az ágyában is alszik ráadásul jó nagy és félelmetes olyan mint egy nagy pitbull. Ő nagyon szereti és mindig mondja, hogy milyen intelligens és higgyem már el, hogy a légynek sem ártana mert tudja, hogy én fontos vagyok.
Viszont mindig görcsbe van a gyomrom ha ott van az a nagy dög is vagy jön szagolgatni. A barátom meg nem szereti kizárni a szobából. Egyébként furcsa mert nagyon igényes tiszta szép modern lakása van és ő maga is nagyon pedáns, nem értem, hogy fér bele a kutya az ágyon dolog. Még csak pár hete vagyunk együtt, egyébként nagyon szuper minden. Ő meg a pókoktól kap frászt és szoktam is mondani neki, hogy ő vajon szívesen jönne-e hozzám ha egy hatalmas pókkal élnék együtt? De mindig mondja, hogy ez tök nem olyan, ő még ránézni sem mer egy pókra én meg szeretem a kiskutyákat például. Emiatt szokott csak vitánk lenni amúgy minden oké. És biztos, hogy nem válna meg a kutyájától mert már évek óta vele él és tényleg aranyos ahogy szeretik egymást. Szerintetek mit csináljak? Egyszer még el is sírtam magam mikor a barátom a konyhába sertepertélt én meg bent maradtam a nappaliba a kutyája meg a két mancsával feltámaszkodott a combomra és elkezdte szagolgatni az arcomat. Azthittem itt fogja leharapni, majdnem sírógörcsöt kaptam úgy megijedtem. Azóta nem hagy vele kettesbe és mindig kizárja a szobánkból de látom rajta, hogy bántja. Szerintetek mit csináljak? :( Hogy fogunk így később esetleg együtt élni?
válasza:Nálunk a kutya nagyjából bearanyozza az életet, szőrös angyal, két lépést nem teszünk nélküle, imádnivaló tündibündi (hasonló kaliber, mint a képen látható), a párom meg úgy nevelkedett, hogy a kutya maximum házőrzésre jó, meg hogy megugassa a postást. Ennek ellenére teljesen elfogadta az én szemléletemet, mert egy kutya bizony tényleg tud családtag lenni, mert gondolkodik, van logikája, van empátiája, és tud érezni.
Persze csinálhatnád azt is, hogy utánaolvasol a kutya-ember kapcsolatnak, a kutyafajták jellemzőinek, beszélgethetnél a barátoddal arról, hogyan kell viselkedni egy ilyen kutya közelében, de hisztizni biztosan egyszerűbb. Reméljük, mire eljutsz a következő párkapcsolatodig, agyat is fogsz növeszteni.
válasza:En is szeretem a kutyakat, de emberek naa...Legyunk mar kicsit empatikusabbak a kerdezovel szemben. Azert mert nincs oda ezert az allatfajtaert, meg nem lesz semmivel se jobb vagy rosszabb ember, mint ti.
Engem is tamadott mar meg kutya es elhihetitek, tud maradando serulest okozni lelkiekben. A harapasuk vmi isszonyat fajdalmas es szinte tethetetlen vagy veluk szembe.(Ujsagot hordtam ki biciklivel, nem is egyszer tapasztaltam ezen kivul, milyen agresszivak tudnak lenni).
válasza:kérdező: megnéztem a képet, amit belinkeltél. Azt írtad, hasonló. Én ettől is hátrahőköltem.
18. Az általad belinkelt két kutyustól is hátrahőköltem.
És akkor a véleményem: én papagájjal nőttem fel, és én is - de csak - megijedtem pár évesen egy kutyától, akinek még gazdája is volt... Ez elég volt, hogy kb. 20 évre kirázzon a hideg a kutyától. Kényszerből viszont kb. 5-6 éve el kellett fogadnom egy németjuhász szuka kutyust, kiskorától nálunk van, ok, így belenyugodtam. Nem félek tőle, már az utcai kutyusok mellett is el tudok menni, nem kerülök egy lakütömbnyit... De - és itt jön a de -, ilyen kutyákat nem mernék bevállalni, mint a két képen szereplők.
Kérdező: jobb, ha kilépsz a kapcsolatból, mert nem fogod tudni megszokni a kutyust. A kutya érezni fogja, hogy "nem szereted", lehet, hogy szeretnéd, csak nem tudod, félsz tőle. Akár a barátod a fehe tetejére is állhat bizonygatva, hogy nem bánt a kutyája, nem fogod neki elhinni, örök feszkó lesz köztetet. Vacak egy helyzet, de szerintem nincs mit tenni. Terápia Neked? Ha lenne benned akarat, akkor talán összejönne. De ha nincs benned akarat, Te akkor sem vagy hibás, hogy nem tudod elfogadni.
Hidd el, ha tovább élnék, mint a kutyánk, én lennék az utolsó itthon, aki egy újabb kutyát szeretne... És ezért én nem tartom magam hibásnak. Én simizem, kaját veszek neki, de hogy én játszak vele... Esetleg egy tacskóval, egy normális kisebbel, nem az 5 kg-osokkal... (Bocs 5 kg-s gazdik!)
válasza:A kisebb kutyák sokkal agresszívabbak, pláne az agyontenyésztett fajtatiszták. Elöljáróban így ennyit.
Kérdező (vállalva a lepontozást), te nem vagy épelméjű. És ezt így halál komolyan írom. Egy dolog, hogy félsz a kutyáktól, te hogy így behisztizni szegény kutyától, fú én ott dobtalak volna. Képzelem máskor is milyen hisztit tudsz levágni, ha neked nem tetsző dolog van.
Az, hogy volt egyszer egy rossz tapasztalatod, nem kéne elítélned alles zusammen a kutyákat. Ezt átvetíthetjük másra: ha téged 2 pasid megcsalt a mostani párod előtt, akkor rá fogod kivetíteni? Vagy soha többé nem jössz össze senkivel? Ezt azért hoztam fel példaként, mert ha már párkapcsolati problémák kategória, az itt lévők azonnal annak a torkának ugranak, aki féltékeny meg bizalmatlan egy rossz tapasztalat után, akkor nem értem azt, aki téged véd.
Végezetül, szerintem menj el pszichológushoz, vagy keress egy állatmentes pasast.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!