Mikor tört meg a kapcsolatotok és miért?

1., Az első egy szerény, nagyon kedves fiú volt, akivel tökéletesen összeillett a lelkünk, és minden perc csupa boldogság volt. Sikerült annyira elhitetnem vele, hogy nincs nála jobb pasi, hogy a végén beleszeretett önmagába, és én már nem fértem hozzá az egojától, így inkább hagytam, hogy kibontakozzon a szerelmük nélkülem. 1-2 napig dühöt éreztem amiatt, ahogy a szakítás előtt öntelten kioktatott, de aztán elmúlt. Sok évvel később újra egymásra találtunk, de azt is elszúrta. Nagyon.

2., Válófélben lévő nős pasi volt, akkor még szerelemnek hittem. Több, mint egy évig tartott, én türelemmel vártam, hogy lezáruljon a kapcsolata a feleséggel. Én még a szüleimmel laktam, suliba jártam, ő pedig a feleséggel közös lakásban. Mire lezárult a válás, talált egy munkát külföldön, és lelépett, csak nekem előtte elfelejtett szólni. Ez eléggé megviselt, soká hevertem ki.

Nem csinálnám vissza semmi pénzért. Lett 2 új felesége, de már tőlük is elvált. Nem ért el semmit az életben, most magányosan él, rá se ismerni arra a férfira, akinek én anno hittem.

3., A 3. szerelem volt a legnagyobb lángolás, abszolút ellentétek voltunk, ráadásul távkapcsolatban, de így is működött évekig. Sajnos neki nem én lettem végül a legfontosabb. De lehet jobb így, mert nem tudom, hogy tudott volna két ennyire különböző ember sokáig békében együtt élni... Ezt nagyon sajnálom, nagyon sokára tudtam csak kimondani, mert annyira szerettem volna, ha ö is úgy érez, ahogy én. Szeretni szeretett, de egy idő után már minden fontosabb lett nálam, ami egyre jobban megviselt. Ő nem akart szakítani, ezért is volt nehéz lezárni.

Kommunikáció hiánya

- határozatlanság - a barátok vélménye, anyucié számított főleg, kettőnkért nem állt ki

- szar szexuális élet - nem állt fel, vagy órákig reszelt, mert nem ment el (persze, ÉN voltam a hibás, nem neki volt/van szervi baja)

- ha elmentünk bárhová, csak a fényképezőgép és ő létezett, amúgy leszart magasról

Fél évig szenvedtünk, ő engem okolt, hogy nem alkalmazkodok (hová, az ostoba haverjaihoz, akik mindenkit kibeszéltek egymás háta mögött, vagy a fotómasinájához, az anyjához, aki vallsmániás volt...?!), és ezért szakított.

Sajnálja a halál, azóta boldog párkapcsolatban élek egy férfival, és csak nevetek, milyen hülye voltam, amiért az exszel maradtam két évig.

Soha nem csinálnám vissza, ha fizetnének sem lennék vele együtt többé - mellesleg lassan két éve szakítottunk, ő azóta is egyedül van, de nem is baj. Nem való neki társ.