Volt, vagy van valaki ilyen helyzetben? Mit tegyek? (tegyünk)

Több mint 3 éve vagyunk együtt a párommal, ő 24 én 21 éves vagyok.

80km-re lakunk egymástól, így kevesebbet vagyunk együtt, szinte csak hétvégén.Vagy csak kéthetente hétvégén.

De már szeretnénk az összeköltözést.Viszont nekem kellene arra a részre költöznöm, mert mezőgazdasággal foglalkoznak, és ő azt nem hagyhatja.

Én nem szeretnék semmi képpen az ő szüleivel, és testvérével egy házban lakni.

Nem tudok ott feloldódni, mindig szorongásban vagyok.Nem találom fel magam, és az anyukájával sincs közös témánk.Nagyon kellemetlen nekem az ottlét.

Végeztem az iskolában és minél hamarabb szeretnénk összeköltözni.Önállóságra vágyunk mindketten, csak szülőktől külön.Jó az, ha tanácsot adnak, vagy megfogadjuk, vagy nem.De az anyukája úgy érzem hogy sokmindenbe beleavatkozna, mert most is azt csinálja.Nem tudok vele miről beszélgetni, ha segíteni akarok mindig mondja h nem kell ne koszold össze magad, jó lehet kímélni akar, de én nem érzem jól úgy magam ha nem segítehetek.

Múltkor szalonnát sütöttünk, előtte vágni akartam összefelé a hozzávalókat, mondta, hogy karikára vágjam a hagymát, úgy is tettem, aztán odajött és kivette a kezemből, mondta h ő szaporábban tudja..:S

Nem tudom, hogyan viselkedjek vele.

Össze akarok költözni a párommal.

De h az anyjáék mit szólnának hozzá...nem tudom!Kb 3 hónapja azt mondta az apukája, hogy ha úgy döntünk akkor

ő házat vesz stb...

Csak szerintem az anyja nem menne bele olyan könnyen.Sztem féltené a fiát hogy le fog fogyni, vagy h nem fogok vele törődni.

21/L