Olyan nők/lányok akiknek van valamilyen testi problémájuk (pl műtéti hegek) ti hogyan fogadtátok el magatokat a párotok előtt meztelenül?

Semmit nem tudsz tenni.

Volt egy párom, akinek a fél teste tele volt műtéti hegekkel, de ő elfogadta magát, engem sem zavart. Viszont ismerek társaságban olyan lányt, akit mikor kivették a vakbelét, akkor 10 centis vágás lett a hasán, azóta is mindent elkövet, hogy ne látszódjon, rejtegeti a strandon, etc, pedig egyrészt alig látszik, másrészt nem is cikizte soha senki, ő maga nem tudja magát elfogadni.

Adj neki időt, hogy feldolgozza.

Ha lehet, ne foglalkozz a problémával ennyit, ha ő szóba hozza, csak akkor. Ha takargatja magát, ne vedd figyelembe, hagyd neki és szeresd azon a "részén", ahol élvezi és ne azzal a résszel, ahol takargatnia kell magát, hogy ezzel se hozd kellemetlen helyzetbe.

Nekem egy nagyon csúnya kutya által tépett sebemből maradt heggel kellett megbarátkoznom ( a bal lábamon közvetlenül a combhajlatnál), amit nem tudtak nagyon szebbé tenni még plasztikával sem.

Ma már halványodott sokat a sebhelyem és már nem foglalkozom vele, a férjemet sem zavarja/zavarta sosem.

Pedig mikor történt addig több évig nem mentem sem uszodába sem strandra sem sehová. Az első szeretkezéseinknél csak sötétben voltam hajlandó együtt lenni vele és a kezeit is rögtön elvettem onnan, csókolgatni sem engedtem.

Végül, túl tettem magam rajta és rájöttem, hogy tényleg szép vagyok a férjem szemében is. Csak idő kellett, hogy feldolgozzam.

Add meg neki te is ezt. Tudom, nem egyforma a helyzet, de hidd el rendbe fog jönni.

Jaj de jó olvasni, hogy vannak ilyen emberek! Bocsi a kis offért, de nagyon aranyosnak tűnsz. :) Kár, hogy elég ritka az ilyen ember, mint te.

Szerintem elég, ha ilyen maradsz és szereted őt, és adsz neki időt. Nekem ugyan műtéti hegem nincs (csak a lábamon, de ott kit érdekel), de nekem is elég sok problémám volt azért, mert szégyelltem a testem a párom előtt, plusz volt a múltban egy molesztálós esetem, az szintén nem könnyítette meg a dolgom... De a párom nagyon kitartóan szeretett és dicsért, és bőven kellett idő, de már megoldódni látszanak ezek a dolgok, már csak nagyon-nagyon-nagyon ritkán parázok be, de akkor is megvigasztal pár perc alatt, és összeszedem magam.

Szóval szerintem csak folytasd, amit ide leírtál, és légy vele türelmes. :)

Tényleg csak hagyj neki időt. Nem mindenkinek könnyű ezt elfogadni,sőt. Csak gondolj bele..több évig úgy élt,hogy az a seb nem volt ott és azt írtad nagy trauma érte,akkor meg főleg nehéz ez.

Nekem is volt 1 szívműtétem 3 hónapja. 20 cm-es seb maradt utána. Plusz a csövek és a drótok helyei. Mellettem nem volt így a barátom,mint te a barátnőd mellett, és amikor bejött hozzám a kórházba (a 21 nap alatt 3-szor mellesleg),akkor is először rosszul lett tőlem,aztán meg kinevetett. Harmadszorra meg nem is foglalkozott velem.. Szóval csak..legyél mellette. Nem könnyű ez,de egy olyan ember,mint te, aki ennyire szereted és ezt érezteted is vele,könnyebbé teheti az elfogadást.

Hogy mennyi idő ezt elfogadni azt szeretném én is tudni. :)

Nekem ujszülöttkorom ota van egy nagy, csunya heg a combhajlatomban, de semmi bajom vele. Néha megnézik a strandon, a párom is ott látta elöször. Rákérdezett, elmesélten és kész. Ha emiatt megundorodik tölem, vagy valami hasonlo, azonnal elhagytam volna.

Ha az nem lenne, akkor egy hétig sem élek, igy büszkén viselem.

30 cm-es mûtéti heg a hasamon.

Eddig senkit nem zavart, mostanra pedig már alig látszik.