Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párom eléggé más, mikor társaságban vagyunk. Akkor most melyik az igazi énje?
Az, amikor ketten vagyunk, vagy amikor társaságban?
Nem csak baráti körre értem, de arra is. Pl mikor ketten vagyunk nagyon kis bújós, érzéki, kedves, hizelgő, beszél a jövőnkről. Mikor bárki még velünk van, akkor már 'keményebbnek' tünik és lehet hülyén hangzik de olyankor olyan érzésem van, hogy nem is szeret igazán és nem az az igazi énje amit nekem kimutat. Persze nyilvánvaló hogy nem csináljuk azokat a dolgokat amiket kettesben, de akkor is olyan fura az egész nekem.
Többször, ha megyünk valahova hivjuk a barátait is, olyankor jól elvagyunk, ő is jókat nevet és olyan érzés jön elő rajtam, hogy lehet velük jobban érzi magát, mint csak velem, más szóval mintha ilyenkor már nem lennénk abba a bennsőséges viszonyba, mint azelőtt, ha hivja a barátait is valami programunkra mindig bennem van az, hogy vajon én nem vagyok elég, velem nem olyan jó? Az elején nem volt ilyen érzésem, most hogy hosszabb, komolyabb lett a kapcsolatunk egyre többet vagyunk az ismerősökkel is. Ez normális?
Lehet hülyén hangzik ez az egész, de nekem ez az első komoly kapcsolatom, és nem tudom hogy miért érzem ezt, remélem irnak majd tapasztaltabbak és felnyilhat a szemem. 20L
válasza:
válasza:Én is ilyen vagyok lány létemre, mégpedig pont azért, mert a párom előtt el tudom engedni magam, és tudok érzelgős lenni, a haverok/családtagok/ismerősök előtt meg nem merem ezt felvállalni, túl félénk vagyok. SZóval pont, hogy a párommal érzem jobban magam, mert mellette elengedhetem magam, és 100% önmagam lehetek :)
Megkérdezted már őt erről? Mit mondott?
válasza:Melyik az igazi énje? Mind a kettő. Szerintem természetes, hogy társaságban nem nyílik meg ennyire az ember, nem köti mások orrára az érzelmeit, nem mutatja ki ezeket. Nekem az a furcsa, ha valaki nem ilyen :) Rólunk a férjemmel meg se mondaná senki, hogy együtt vagyunk (volt, hogy új ember került a társaságba valamelyik összejövetelen, az este végén valahogy feljött a téma és a lány teljesen le volt döbbenve, hogy együtt vagyunk :D), amikor társaságban vagyunk, pedig szeretjük egymást, ha nem így lenne, nem lennénk együtt :)
"ha hivja a barátait is valami programunkra mindig bennem van az, hogy vajon én nem vagyok elég, velem nem olyan jó" - ezt pedig sürgősen felejtsd el. Egyszerűen az a helyzet, hogy a kapcsolat kezdeti "csakveleakaroklennisenkimásnemlétezik/megszűntszámomraavilág" fázis elmúlt - ami normális, így elkezdenek szépen visszaszivárogni a barátok az ember életébe. Gondold át alaposan, miért kezdett el zavarni, történt-e valami az önbizalmaddal.. Mert ha egyébként jól bánik veled, egyszerűen csak kettesben fejezi ki az érzelmeit feléd, társaságban pedig tartózkodóbb (de nem aláz meg, hogy menőbbnek tűnjön, nem sérteget a haverok előtt vagy semmi ilyesmi), akkor ez teljesen természetes dolog, nincs min aggódnod.
Ne gyárts oda problémát, ahol nincs, ne aggódj feleslegesen ilyesmin, sok szenvedést megspórolsz ezzel magadnak :)
válasza:Mindenkinek van magánélete (párkapcsolati szempont), publikus-szociális élete, sőt, még egyéni, "rejtett" / "titkos" saját kis privát élete. Csúnya lenne, ha mind három ugyanolyan lenne.
A fentieken kívül az egyént jellemzi még: értelmi, érzelmi, szociális intelligencia is. Ezek más szinteken állnak, más helyzetekben, más társaságban, ismerősökkel/idegenekkel, tisztelet és bizalom mértékének, visszajelzések függvényében állnak aktuális szinten. Persze mindhárom fejleszthető, változtatható.
Továbbá általában az emberek (legalább is a férfiak) máshogy viselkednek/bánnak a barátaikkal (a fiúkkal legalább is), és másképp a szerelmükkel, barátnőjével.
"Akkor most melyik az igazi énje?" -> Minden együtt adja meg a valós énjét, nincs olyan, hogy melyik az igazi. Mindegyik a részét képezi.
"velem nem olyan jó?" -> Fentiekből kifolyólag nem jobb vagy rosszabb. MÁS. Veled másképp jó ha így jobban tetszik.
"egyre többet vagyunk az ismerősökkel is. Ez normális? " -> Igen, normális. Ahogy mélyül a kapcsolat, nemcsak önmagából oszt meg veled egyre többet, hanem az ismerősi/baráti köréből is többet mutat be neked, több közös programot szerveztek.
33F
Hú, nagyon szépen köszönöm a válaszokat, igazán hasznosak és megnyugtatóak.
Valóban az lehet, most hogy igy leirtad, hogy elmúlt az a fázis amikor csak én léteztem számára(és forditva) amikor csak velem szervezte a programokat, csak velem akart lenni- és szerintem ettől a változástól ijedhettem meg és kezdtem el gondolni ilyesmiket. Tényleg egyre többször vonjuk be a barátokat(több közös programot akar velük, persze úgy,hogy én is vele legyek) és ebből arra következtettem, hogy vajon már velem nem is jó? Ezekszerint ugyanolyan jó velem még mindig, csak most kezd kiegyensúlyozottá, normális,tartós kapcsolattá fejlődni? Megnyugodhatok?
Nem szokott csúfot üzni belőlem, kedves velem olyankor is, viszont azt vettem észre, hogy úgymond másképp hülyéskednek ők együtt (szilveszterkor társaságban elvegyült a fiúkkal, én a lányokkal és láttam rajta, hogy teljesen más mint mikor velem hülyéskedik) ebből gondoltam azt, hogy vajon velem is azért ugyanolyan jól érzi magát, csak épp 'másképp'? Szóval nem kell olyan radikális változásként felfogjam? Meg az elején mondogatta, hogy mennyire jó velem, meg velem akar élni, mostanában pedig nemigazán mondja, de végülis az a terve, hogy együtt költözzünk el stb. Szóval ezek a változások miatt hirtelen arra következtettem, hogy megváltozhatott a hozzállása felém, esetleg már nem olyan jó velem, vagy nem is tudom. De ha ez igy normális akkor elfogadom..
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!