Nem találom az arany közép utat . Hogy formáljam át magam, hogy ne szenvedjek?

23 éves fiú vagyok. Viszont vagy egy nagyon nagy problémám . Alapjában imádok ismerkedni, ha nincs senkim akkor rengeteget ismerkedem , ha ugy tetszik csajozom . Viszont van két véglet és nincs középút .

Ha van egy lány akivel elkezdek ismerkedni és sikerül is viszonylag hamar közelebbi kapcsolatot kialakítani , akkor általában hamar ,, beleunok " az egészbe . Ha a lány szeretné , viszont én nem , akkor érezhetően máshogy beszélek vele mint az esetek másik részében. Ez látszólag bejön, mivel hiába gyönyörű a lány és jó vele szinte minden, van valami ami miatt nem tudom vele elképzelni, ezért nem is beszélek vele úgy. Ezek a lányok mindig írnak , keresnek, akarnak engem.

Aztán a másik véglet , mikor van egy lány aki első ránézésre elérhetetlen , egy csoda . Végülis sikerül közelebb kerülni hozzá, el csattan egy csók vagy bármi.. és akkor bele szeretek ... irok neki, túl sokat keresem, rajta lógok stb stb. végülis túl sok vagyok.. ezek a lányok rendszerint nem foglalkoznak velem mivel sok vagyok..

Tudom hogy egy nőnek szimpatikusabb az , hogyha mértéktartó vagyok , viszont nem tudok egyszerűen ilyen lenni ha megcsap ez az érzés .. tudom , hogy ezzel rontom el, mivel a masik kategóriában levő lányok is ezzel rontják el sokszor , még sem tudom magam visszafogni .. azon agyalok, hogy keresnem kell, nehogy más keresse .

Amíg egy kettő lánynak nem irok vissza mert éppen alszom és felébreszt a telefon, addig a másiknak rogton irok mivel attól felek, hogy más majd lecsapja a kezemrol , mivel nem voltam ott és nem írtam ...

Bolond vagyok szerintem ...