Mi lenne a helyed döntés ezek után?

Hosszú lesz skacok :D :/

Én 20 vagyok, a fiú barátom 21, a párom (exem) pedig 24.

Egy új osztály társamról van szó akit kirúgtak az elöző sulijában és az utolsó évet a "mi" sulinkban fejezi be. Sza'l azzal kezdődött, hogy az órán mellém ült, beszélgetni kezdett velem, majd elmentünk a tanítás után sétálni, voltunk vacsorázni is. ×_÷ Tetszett a srác, kedves volt sokat trécseltünk. De két hét után rájöttem, hogy ez nem fog műkődni, mert nem szeretem csak szimpla barátságot tudok elképzelni. A fiú is hasonló véleményen volt ezért barátok maradtunk :)). Nem történt köztünk soha semmi, de nagyon jóban vagyok vele. A suliban mindig együtt vagyunk, együtt ebédelünk, ökörködünk és néha találkoztunk az órák után. Olyankor pl felmentem hozzájuk videójátékozni vagy buliba mentünk. ^_^

De 3 hónapja van barátom aki persze tud erről a fiúról és azt kérte sürgőssen felejtsem el, hogy találkozgatok vele iskola után. >~< Teljesen kivolt akadva amikor megmondtam neki, hogy ki ez a srác ( ezt még a kapcsolatunk elején tudattam vele ) nem is találkozok azóta az osztály társammal csak a suliban vagyunk együtt.:/ A fiú barátom eleinte nem zavarta, hogy nem tudok vele annyi időt tölteni, mert most kapcsolatban vagyok, de rá egy hónapra már megváltozott a helyzet. Csalódott bennem, mert nem foglalkozok vele csak a párom fontos és a téli szünetben sem kerestem őt ez volt legutóbb a gondja. Többször is beszéltem vele, hogy ne haragudjon rám és vele is foglalkozok, de ezt csak facen írtam neki jan.16-án aztán megbeszéltük, hogy ezt jobb lenne személyesen megbeszélni, de hiányzott a suliból, mert beteg volt. Ezért elmentem hozzá,kibékültünk és nem tudom miért velem történt ez a szerencsétlenség, de a barátom pont akkor hívott fel. :( Telefonáltam vele, kérdezte merre járok, őszínte voltam vele és elmondtam neki, hogy mi a helyzet. Higgadtan kezelte a dolgot, de éreztem, hogy valami nem stimm.Hamar leléptem és haza mentem. A párom otthon viszont kifordult magából és veszekedni kezdtünk. Azthiszi, hogy megcsaltam és, hogy a fiú barátom közénk akar állni. Kérdeztem most akkor mit tegyek, hogyan bizonyítsak és nyugtassam meg, hogy nem kell aggódnia. Azt kérte csak tőlem, hogy ne menjek többet a lakására és ne nézzem hülyének. :/ Így tettem!

A fiú barátomnak elmondtam, hogy kicsit tartsunk távolságot, mert nekem fontos a párom és nem akarom elveszíteni,de nem akartam őt sem megbántani. Erre basszus az utolsó óránk után szerelmet vallott és átölelgetett, annyira szomorúnak láttam, teljesen kész volt, hogy most majd minden más lesz és nem tudok vele annyit lenni. Nem értem miért nem volt velem őszínte akkor, ha tudtam volna, hogy mély érzéseket táplál irántam akkor már elöbb távolságot tartottam volna. Arra kért, hogy szakítsak a barátommal, mert ő tényleg szeret engem és nem akar majd kisajátítani.Leállítottam rögtön és kicsit összekaptunk, de 18-án sikerült elkú×××om mindent. Megint hiányzott a suliból, de felhívott telefonon. Találkoztunk a városban, bocsánatot kért és nem akar útban lenni. Oké mondom, dumáltunk, vettünk kínait és készítettünk fotót a telóján. Ennyi volt.

Otthon a páromnak ezt nem mondtam el. De nem is kellett, mert a páromnak jött egy üzije facen. A kedves fiú barátom volt, aki elküldte neki azt a közös képünket amin együtt vigyorgunk és eszünk. A párom kiabálni kezdett velem, az orrom alá dugta a telefonját, hogy nézzem mit küldött a "szerelmem".-__-Próbáltam lenyugtatni, de nem hisz nekem. Viszont addig fajult ez a veszekedés, hogy már lendítette a kezét, de az utolsó pillanatban inkább elfordult tőlem és fogta a kabátját aztán elhúzott otthonról.:( Egy óra múlva haza jött, de szakítottunk. Nem bírja ezt tovább, azt mondta nem bízik bennem. Már azt is nehezen nyelte le, hogy a barátomnak nevezek egy fiút. :(

Vissza mentem a szüleimhez a következő nap. De tegnap már küldött egy hosszabb levelet az exem. Amiben bocsánatot kért, amiért majdnem megütött, azt írta szerelmes belém és megöli a féltékenység, nem akarja elfogadni, hogy egy fiúval én ilyen jóban vagyok, csalódott bennem és NAGYON haragszik rám, de most időt kér, mert lehet kiszeret belőlem, de az is lehet, hogy ad esélyt kettőnknek.

Na most a kérdésem az lenne, hogy mit kell tennem, hogy megértessem vele nem kell aggódnia és bocsásson meg?

A fiú barátommal azóta beszéltem telefonon. Nem tudok neki megbocsájtani. Sírt a telefonba és összevesztünk. Nem dumálunk már meg semmi ://

Nem értem a férfiakat, most komolyan nem lehet majd soha egy fiú barátom sem? Oké ez a srác most más..de akkor sem hiszem, hogy mindenki ilyen lenne!:(

Az én párom ráadasul egy régebbi exével is tartja a kapcsolatot, de nincs köztük semmi, meg nem is találkoznak, de akkor is. ://// nem tudom miért kellett már a kapcsolatunk elején így kiakadnia ××

Jöhet hideg - meleg :p