Mennyire bíznátok meg egy ilyen személyiségű lányban?

Volt ilyen barátnőm. Bolond. Pont két éve ilyenkor jártunk... művész lélek. Minden második nap sírt és felhívott, én megvigasztaltam nyugtattam stb. Nálunk is némileg ott volt a távolság, mert koleszos volt. Fura volt.

Nagyon durván hullámzóak voltak az érzelmei és folyamatosan szélsőségeken mozgott. Vagy nagyon boldog és vidám volt és nagyon szeretett stb. Vagy kegyetlenül szomorú és rideg. Így visszagondolva ijesztő volt, hogy ezzel a lánnyal ez volt, mert én így élni se lennék képes. Szörnyű. Mellette kb úgy éreztem, hogy nincsenek érzelmeim, csak úgy vagyok, pedig kedveltem szerettem, csak nagyon stabil voltam hozzáképest. Ő folyamatosan megélte az érzelmeit és annak tudatában cselekedett, ami kicseszett idegesítő volt, mert egy átgondolt értelmes cselekedete nem volt szinte. Tudta, hogy szereti a zongorát és azt akarja csinálni oszt csá! De így irántam semmi stabilitása nem volt. Egy héten belül 3-szor vagy négyszer szakított velem... aztán meguntam és én szakítottam vele. Persze jólelkű volt és kedves és nagyon-nagyon okos a zenéhez, de nem illettünk össze. Ezek a tapasztaltokat átélve én nem kezdenék ennyire művész lélek csajjal, pláne, hogy nem fordít rád időt, és még neki áll feljebb, hogy Te bezzeg ott legyél, ha kellesz... És ne haragudj és fogadd el stb. Hát az van, hogy szerintem ez az elfogadásos téma egy nagy baromság. Ha valakit szeretek és hülyeséget csinál, akkor nem fogadom el, hanem megmondom neki, hogy változtasson, mert szeretem és ő többre és jobbra képes annál, mint amit cselekszik.

Haragudni nem kell, elvégre ő is esendő ember, de ne gondolja, hogy ez a normális... Vagy hát ha neked ez nem felel meg, akkor ne mondd neki, hogy oké ez nekem megfelel, mert nem igaz és szenvedni fogsz.

Az, hogy a barátaival tartja a kapcsolatot, az szerintem nem nagy para, ha megbízol benne és van önbizalmad is.

Én nem kezdenék vele, mert az ilyen lányok gyakran olyan érzelmi hullámzásra képesek, hogy kiviszik az ember haját. Sok szerencsét!

jaja... ismerős. Az ilyen lányoknak nagyon kell, hogy beszélgessenek velük, hogy kiélhesse az érzelmeit.

Egyedül a szobában sírni már nem menő, csak akkor, ha elmondhatja valakinek, hogy ő mennyire érzelmes. Az van, hogy iszonyatosan cinikussá tett ez a leányzó, mert agyfäszt lehet kapni egy időután az apró-cseprő siránkozásaitól. Aztán meg attól is ugrándozhatnékja lesz, ha talál egy sárga falevelet ősszel... Kihasználja azért az embert eléggé az ilyen. Te nem kapsz semmi olyat a kapcsolattól, ami neked értékes lenne (ha nem élvezed a beszélgetést vele órákon át telefonon), viszont rááldozod az idődet és energiádat és akár pénzedet a telefonos beszélgetések által. Vagy facebookon... Ő akarja nagyon, mert őt feltölti meg örül, hogy sírhat valakinek, hogy milyen rossz neki vagy milyen jó... De Te neked miért jó ez az egész? Miért vagy vele? Szereted? nem. Jó vele beszélgetni? Hát most még igen, azt élvezd ki. De ha megunod, akkor már ne játszd meg magadat szerintem. Szeretsz vele beszélgetni? ennyi dönti el a kérdéskört amúgy :)

persze, hogy nem könnyű :)

De ne félj, majd idővel besokallsz te is, aztán könnyebb lesz az elszakadás :D

Addig meg maradj vele, amíg élvezed. Majd ha idegbajt kaptál gondolj rám ;) És utána ne keseregj sokáig, mert nem érdemes :)

Az van, hogy (ez mind az én véleményem csak, nem a Szentírás) nem lehet az ilyen típusú művész lélek lánykákra felelősség teljes döntést bízni... Őrlődnek az érzelmeik között és nem látják, hogy nem azok alapján kéne döntést hozniuk, mert az nem egy biztos talaj, mert napjában kétszer megfordul velük a világ. De ők csak azért is ez alapján cselekszenek, és a franc se tudja, hogy mikor változik a szélirány és gondolja meg magát a semmitől.

Gondolom őrlődik, hogy mi tévő legyen... esténként sír, mert döntést kell hoznia (mintha nem kéne minden embernek ezt csinálnia mindennap) és vállalni a következményeket (ugyanaz). Aztán közben rájön, hogy ha elszakad tőled, akkor hiányzol és nem kaphat majd vissza, ezért úgy dönt, hogy megpróbál veled maradni és megígér ezt-azt, ami aztán nem úgy lesz. A megadott feltételek és ígéretek hiányában idegbajt kapok és elvisz a mentő, mert agyvérzést kaptam miközben beszélgettem vele telefonon az érzéseiről. Komolyan... Ez volt az a kapcsolatom, ami a legjobban felcsesz, ha rágondolok, pedig csaltak már meg :D De azzal megbékéltem, mert az is jobban meg lehet érteni, mint ezt.

Mindegy. Ez csak én vagyok, én nem ilyen típussal vagyok kompatibilis. Ez van :)