Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudom, hogy mit csináljak. Kicsit bizonytalanná váltam?
Másfél évesek vagyunk a barátnőmmel. Az elmúlt időszakban kicsit sokat veszekedtünk, mert kiment tanfolyamra németbe, de mindig megbeszéltük a dolgokat. Most karácsonykor hazajött egy hétre, én el akartam jegyezni, de nem ment bele, azt mondta, várjunk még ezzel. Teljesen tiszteletben tartottam a döntését.
Aztán amikor hazajöttünk hozzám, akkor egyszer láttam, hogy ráírt egyik fiú ismerőse, akivel nagyon règen kavart. De először nem kerítettem neki nagy feneket, mert már találkoztam is a gyerekkel még nyáron, normálisnak tűnt, szóval hagytam.
Aztán eltelt pár nap, és èreztem, hogy belül fáj, hogy nemet mondott. Egyik este leültem barátnőmmel beszèlgetni vele erről, és akkor azt mondta, hogy már nem szeret úgy, mint az elején. Kibuktam, de megbeszéltük, hogy megpróbáljuk. Aztán másnap munka után amikor ő elaludt, akkor valahonnan jött egy érzés, hogy meg kell néznem a facebookját, mert valamit tudnom kell. Sosem csináltam előtte ilyet, és szégyellem is magam...na de itt a lényeg.
Megnéztem a beszélgetésüket a sráccal, és olyanokról beszélgettek, hogy "ők már rég óta vonzódnak egymáshoz, meg vajon milyen lenne együtt, meg mit szólnánok hozzá a barátok". Nem volt konkrét dologról szó, nem csalt meg vele. Csak a beszélgetés volt olyan töltetű, amin nagyon kibuktam. Meg a messengerben megnéztem az időpontot, és amikor itt elaludtam mellette a kibékülés utàn, akkor is beszélt a gyerekkel, és olyanokat írt neki, hogy nem hiszi hogy ez működni fog köztünk meg hogy már rég rossz, hogy velem van de mégis más beszélgetőpartnert keres magának. Tök olyan volt, mintha már letett volna rólam, és a sráccal kombinálna. Én kiakadtam, és akkor abban a pillanatban mondtam neki, hogy másnap menjen haza, mert nem vagyok rá kíváncsi.
Elmentem otthonról sétálni, és küldte az üzeneteket, hogy menjek haza és beszéljük meg, és csak félre értem, szarul jött ki az egész. Aztán éjjel végül megbocsátottam neki és megbeszéltük, hogy tiszta lappal kezdjük az új évet.
Viszont engem nagyon bánt a dolog, és nem tudom, hogy képes leszek-e túllépni ezen. Hiába nem csalt meg, de úgy èrzem, hogy ezekután nem tudok rá ugyanúgy nézni. Csalódtam benne, pedig mindennél jobban szerettem/szeretem! :(
Ráadásul kiderült az is, hogy a huga (aki a sógornőm is egyben) már régóta szurkol nekik, hogy végre jöjjenek már össze. Ès a facebookos beszélgetésből kiderült, hogy a hugával is beszélgetett ezekről (mármint a barátnőmről és kettejükről) a gyerek. Szóval annak ellenére, hogy nem csalt meg, mégis teljesen átverve érzem magam.
Segítsetek! Ti mit tennétek? :/
Köszi!
Akkor mondom úgy inkább, hogy adtam neki még egy esélyt.
Nagyon szeretem, nem tudom csak úgy kidobni...:(
Én is csináltam hülyeségeket, mert nagyon lobbanékony vagyok, és sokszor irdatlanul csúnyán tudtam vele beszélni. Ezèrt is gondolom, hogy kijár neki egy esély. Mivel lehet, hogy a veszekedések miatt bizonytalanodott el. Nem tudom mitévő legyek! :(
Voltam hasonló helyzetben mint a párod, ha szereted akkor küzdesz érte. Mutasd meg neki hogy szereted, legyél spontán, vigyél izgalmat a kapcsolatotokba. Akár pár pikáns üzenettel is izgalmas lehet egy nap, aztán alig várjátok hogy találkozzatok. Ha szeret téged, akkor hidd el örülni fog ha látja hogy küzdesz érte még mindig. És a legfontosabb, hogy beszélj az érzelmeidről! Ne félj előtte megnyílni. Ha komolyan gondolod vele akkor menni fog. Persze ha ő is akarja.
Csak hogy ne hülyeségnek tűnjön a dolog, 5 éve vagyok a barátommal, és sokmindenen átmentünk már együtt.
19L
Én nem sajnáltatom magam!!!
Csak az a gondom, hogy úgy érzem, hogy még neki áll feljebb.
A húga is rám írt múltkor. És olyanokat mondott, hogy ha akart volna, már rég alám tudott volna tenni. Meg ha mégegyszer megbántom(!!!) a nővérét, akkor azt nem teszem zsebre...
Még én bántottam meg őt, értitek?
És a huga szerint teljesen normális, hogy így a hátam mögött flörtölgetett ahelyett, hogy nekem mondta volna meg, hogy mi a baj. És hogy ez így működik. Az én szemszögömből senki sem nézi ezt. Most mindenért én vagyok hibáztatva, pedig baromira nem csak az én hibám...szerintem.
Egyszóval én legyek hálás azért, hogy a barátnőm még velem van, és hogy a huga nem tett még keresztbe nekem...ja bocs! -.-
És arra is rájöttem, hogy a barátnőm teljesen mást mond nekem, mint a hugának...kibeszélnek nem kicsit.
Kicsit kezd telelenni a hócipőm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!