Mit gondoltok arról, hogy valakinek ki kell élnie magát, de közben megtalálta a szerelmét?

17 éves múltam kb 1 hónappal, amikor összejöttem a párommal. Ő volt a harmadik barátom, viszont az első szexuális élményem vele volt. Soha nem éltem ki magam, nem jártam el bulizni, nem feküdtem össze mindenkivel, habár bulizni eljárnék szívesen, de a pasizás is hiányzik kicsit. Most élem életem fénykorát így 20 évesen, tapadnak a pasik, és sorra rázom le őket. Sajnos kimaradt, de nem érdekel, szeretem a páromat, és soha nem csalnám meg, nem is fogom. Így alakult, nem kell a kiélés! Kihagyható!

20/L

sex, drugs and r'n'r kell egy ilyen póló :P

Nekem egyik barátnőm és a párja küzdenek ezzel. 2éve vannak együtt, húszas éveiket élik. Nagyon szeretik egymást és illenek is egymáshoz, de mondta a barátnőm, hogy egy kicsit hamarabb ütött be nála a nem pasizunk, nem bulizunk kifulladásig korszak mint gondolta, ami félig nem gond hisz nagyon szereti a párját, de félig meg az, mert vannak még vágyai, amiket nem tudott kiélni. Persze ezen túl tudnak lépni most (és ők később is). Csak nehogy 10 év múlva azt süssék egymás szemére, hogy rád ment el a fiatalságom... Jól működő párok meg tudják oldani ezt a kiélés dolgot, de nem mindegyikük szerintem.