Ferfiak, mikor viselkednetek igy? Kezdem unni, jo lenne lezarni

Mire gondolsz "kezdeményezés" címén? Arra, hogy összejönnél vele?

Ha igen: már miért ne neked kellene kezdeményezni, miután ő már megtette, te pedig visszautasítottad?

Ha nem erre gondolsz, akkor viszont nem értem...

"En mondtam, hogy inkabb baratok legyunk mar csak."

"De miertt nekem kene kezdemenyezni?"

Az űrutazást oké, hogy nem fogod megváltani, de azért ezt összerakhatnád. Ezek után, miért neki kéne kezdeményezni?

Ha valaki egyszer elutasít, akkor tapintatból nem fogok többet próbálkozni.

Aki azután akar valamit, akkor az már az ő felelősége.

Most gondolj bele abba a helyzetbe, hogy valakit elutasítasz és ő folyton kergetne, nem lenne rohadt idegesítő?

22/F

Most nem azért, de csak én érzem ezt úgy, hogy ő rég megtette a kezdő lépéseket? Kb mintha csak arra várna, hogy füttyents neki egyet, zöld utat adva, és ő rohanhasson hozzád, örömmel hogy végre együtt legyetek.

Döntsd el, mit akarsz tőle. Most már végleg, és eszerint is cselekedj.

De kérdező, mit nem értesz? Elege lett, megunta, hogy ő többet szeretne, de te ennek ellenére/ennek tudatában fenntartis ezt a látszat-barátságot. Ne haragudj - tényleg ne -, de picit bújj már ki a saját fenekedből, és figyelj oda a másikra is...! Képzeld magad a helyébe, képzeld el, hogy fordított helyzetben te mit éreznél, hogyan reagálnál. Megkérdezem mégegyszer: összejönnél vele? Amíg erre nem tudjuk a konkrét választ, csak homályosan utalgatsz, addig azt se tudjuk megmondani, mit csinálj.

De azt látom, hogy neked mindent a szádba kell rágni, úgyhogy leírom: ha esetleg már nem barátként szeretnél közeledni hozzá, azt ő nem tudja, nem tudhatja. Honnan tudhatná, hiszen eddig végig az ellenkezőjét mondtad/csináltad. Az, hogy elhívod találkozni, ahogy eddig, az számára egyenlő a "folytassuk tovább a felszínes kamu-barátságunkat"-al, amiből ő már köszöni, nem kér többet. Ne haragudj, ennél egyértelműbben már tényleg nem lehet vázolni a nyilvánvalót.