Működhet egy párkapcsolat, ha az egyik fél állatbarát a másik pedig nem?

Nagyon sok dologtól függ, pl. attól, hogy mennyire tudnak kompromisszumot kötni, hol laknak, és a többi.

Attól, hogy valaki állatbarát, még nem törvényszerű, hogy tart is állatot. Ebben az esetben tök mindegy.

A másik eset, ha pl. kertes házban élnek, és (leginkább) udvaron van egy kutya, egy macska, és a nem állatbarát fél nem kell, hogy foglalkozzon velük. Egy-két etetés, vagy inni adás gondolom belefér, meg úgy is meg fogja simogatni. :)

Gond akkor van, ha az állatbarát tart is állatot, és a lakásban. Pl. panelházban kiskutyát. Ebben az esetben a nem állatbarát félnek ez irritáló lehet, főleg ha befekszik az ágyba, stb. Elkerülni sem lehet, elviselni meg muszáj. Van, aki el tudja, és annyit kér, hogy neki ne kelljen utána takarítani meg sétáltatni. Van, akinek ez is már sok.

Meg van a másik véglet, mikor az állatbarát inkább állatbolond, és mondjuk panellakásban tart két macskát, két kutyát, egy nyulat, egy papagájt, és két hörcsögöt, meg van egy nagy akvárium. Ebben az esetben még sok állatbarát is kétszer meggondolja, hogy akar-e így együtt lakni. :)

Nem, nem igazán.

Egy idő után vagy kezdené megszokni kicsit, vagy teljesen betelne nála a pohár.

a családban az egyik férfi tag szabadon engedte egy másik városban a család macskáját,miután az nem az alomba wc-zett.

én pl egy ilyen emberrel soha nem tudnék együtt lenni,hogyha ilyen szinten nem szereti az állatokat,hogy pl képes sorsára hagyni ,vagy megverni,belerúgni.. ez már nagyon sok lenne,soha nem járnék ilyennel.

de ha "csak" nem annyira állatbolond mint én, de nem zavarják az állataim,akkor nem érdekelne annyira.

de azért jobb,hogyha egy állatbolond szintén állatbolond társat talál.