Meg fog valaha bocsájtani a férjem?

eleve annyi eszed lehetne hogy az ÉPÜLŐ HÁZHOZ nem viszed ki a 4.5 éves gyereket.

Akkor se, ha éppen nem dolgoznak, szögek vannak eldoba, valami le is eshet etc.

Nekem is volt 4.5 éves gyerekem, ház is épült pár, és igen, NEM mehetett be az építési területre.. Ha apuka ideges volt hogy nem fogad szót, nem tudom számít e, de az építkezésen a gyerek maradjon a szülő mellett nyugodtan de inkább be se menjen.

ettől függetlenül nem votl normális hogy megrángatta a gyereket, bár a rángatás mértéke nagyon fontos ez esetben, neked nem kellett volna megpofoznod a férjed hanem a gyereket kezelni egy ilyen helyzetben addig, ameddig a férjed gondolkodik, és igyekszik az otthonotokat megteremteni.

Csúnyán megaláztad, miközben értetek dolgozott. Ezt nagyon nem kellett volna.

Viszont tudja jól, hogy hü...éget csinált, és belül nagyon örül, hogy kiálltál a gyerekért, még vele szemben is. Az ő szemében is ilyen egy jó anyuci.

Csak most össze van zavarodva. Megaláztad, elárultad, talán mások is látták (ez a rosszabb), miközben ő azt hitte, hogy szereted, felnézel rá. Arról nem is beszélve, hogy neked kellett volna vigyázni a gyerekre. Viszont ahogy én is tettem, a gyereknek adhatott volna egy kis murvát, cementet, zsaludeszkát, és ő akkor egész nap elbetonozott volna a dömperrel. Ahogy ezt az én 4-5 éves fiam is tette.

A gyereket megvédhetted volna pofozás nélkül is. Abban az esetben, meg is köszönte volna.

Most azon gondolkozik, hogy van-e értelme a házasságotoknak, és mindennek, amit értetek tesz.

Most már csak az a kérdés, hogy melyik a fontosabb? A dac, és a büszkeség, vagy a házasságotok. Az már biztos kiderült, hogy melyikőtök a domináns. Szerintem nem te. Ebben az esetben engedj, ne dacolj, engeszteld ki. A családod többet ér a büszkeségednél.

Nem kell tenned semmit, csak légy természetes, és ne fitogtasd neki az erődet. Támogasd továbbra is, és úgy tartsd tőle ilyenkor távol a gyereket, hogy ne kelts benne lelkifurdalást. Javasolj a gyereknek egy homokozót, elég egy kupac homok is, nem kell keret, meg minden más. Hadd játsszon az építő anyagokkal, legyen neki saját téglája, kalapácsa, stb... Te megy vigyázz rá, és kösd be a sebeit. Így játék lesz az építkezés, és nem stressz.

Egy zsák cement sem kerül többe, mint egy kisautó, és a cementel eljátszik egész nap. Kaphat egy "tescós", aksis fúrót is, ami 6-os fúróval, és fával veszélytelen. Szinte mindegy, csak hadd dolgozzon ő is apa mellett. Ez jót tesz mindhármótoknak.

Nagyon jól tetted, amit tettél kérdező! A tiszteletet ki kell érdemelni! És még te várod egy olyan tetűnek a bocsánatát,aki bántja a gyerekét? Engem is terrorizált az "apám" egész gyerekkeromban és tudod milyen felnőtt lett belőlem? Egy labilis,szorongó lelkinyomorék. Engem vert is, de kiabálás, becsmérlés,megalázás legalább olyan mély nyomot hagyott bennem. Gondolom sem ő,sem te el sem tudod képzelni, hogy megijedhetett a fiad,amikor megrángatta.Most,az első jelnél ott kellene hagynod, a fiad érdekében,nem bocsánatot kérni tőle..Sajnos az anyám is ilyen gyenge nő volt, hagyta, hogy engem és a testvéremet és őt is tönkre tegye lelkileg,mert nem hagyta ott.Párszor meg akart védeni de akkor őt is megverte.Rossz anya volt,és te is az vagy, ha ezt elnézed.A gyereknek is jár tisztelet, sőt szeretet,gyengédség, megbecsülés is,mert neki is vannak érzései.Bizony.

19/L

15. Legalább ne írnád oda hogy még tini vagy. Se a házassághoz, se a gyerekneveléshez, se az építkezéshez, magyarul semmihez nincs közöd amivel a sztori kapcsolatos, de okoskodsz.

(ja, de. te is kaptál már pofont. ez biztos feljogosít hogy tanácsokat ossz.)

A 19 eves hozzaszolo felig-meddig a gyerek szemszogebol irt. Miert ne lehetne hasznos az o valasza? Mas se mindig szemelyes tapasztalat alapjan szol hozza egy kerdeshez.

36/N

Most lehet én vagyok a rossz szülő de simán megrángatom, rácsapok ha rossz a gyerek. Persze csak végső esetben ha már más nem használ. Van elég elkényeztetett gyerek nem nevelek én is ki kettőt....aki azt sem tudja hogy kell vislekedni....

Persze sokszor elég csak a kicsit eréjesebb rákiabálás, ilyenkor általában mennek az anyjukhoz hüppögni főleg a kicsi, a nagyobb már tudja hogy megérdemli ha kap vagy rászólok és bevonul a szobájába lehiggadni.

De az anyjuk is elhajtja sokszor ha tudja hogy megérdemli amit kapott.

Van akiknek egyezik a nevelési elképzelésük, van akiknek nem. Van aki indokolatlanul minden kis dolog miatt veszekszik, van aki csak akkor csap oda ha már más nem használ.

Én kiskoromban ritkán kaptam, de mindig tudtam mit mondhatok vagy tehetek a szüleimmel szemben. Ettől az én gyerekeim, és a mai gyerekek sokkal többet megengednek maguknak, és ez el van intézve egy mosollyal és egy kis ejnyebejnyével. Meglehet nézni milyenek fejlettebb országokban a gyerekek viselkedése... Elszomorító sajnos.

18 as vagyok még az lemaradt, hogy ilyet például sosem mondanék hogy fogd be a pofád, vagy hogy nekem kijár a tisztelet... Pfff

Jár neki ja a szájja legfeljebb....