A párom úgy ment el, hogy időre van szüksége, ha egy hét után sem jött vissza, van még rá esély, hogy visszajön? Van itt olyan, aki újrakezde szünet után, és működött?

10-es: erről szól az élet. hogy dolgozunk azokért, akiket szeretünk. örömmel csinálta, és többször mondta is, hogy értünk csinálja. én sem azért jártam be dolgozni, mert annyira szeretem a munkahelyem, hanem azért, hogy jussunk egyről a kettőre.

Hidd el, az érzelmi oldala ennél hosszabb kérdés volt, mert az volt az elsősorban, ami megviselt. Csak ahogy telnek a napok, a dolog racionális oldalára is gondolnom kell.

biztos nem voltál még ilyen helyzetben, de tudod, ahol nincs gazdagság, ott sok minden a pénz körül forog. és amikor egy erőteljesen felújítandó házban élsz, akkor meggondolod, hogy fél milliót elkölts-e egy bulira meg egy papírra, főképp ha úgy érzed, anélkül is teljes a kapcsolat. nem erőltettem, hogy tegyük hivatalossá, mert anélkül is összetartoztunk.

és igen, ha nincs hely, akkor sajnos gondolni kell arra is, hogy legyen egy gyerekszoba. ezt sem miattam, mivel én lettem volna otthon a babával. nem tudom, miért gondolod, hogy ez önzés, mert épp hogy nem az. a párom műszakolni járt, és sokszor ha éjszakásból jött haza, napközben aludt. ehhez csak jó lenne, ha vagy neki, vagy a gyereknek lenne egy külön szobája, mert a gyereket nem fogja érdekelni, hogy apuka dolgozott, sírni fog minden napszakban, ha olyanja van. és az, hogy a családfenntartó ki tudja pihenni magát, szerintem a lehető legfontosabb. mert mindig is féltettem, utáltam, ha keveset tud aludni, mert rettegtem, hogy vezetés közben nem lesz annyira éber, és balesetet szenved.

olyan vagyok, hogy minden egyes nap félve engedtem el, még ennyi év után is.

szóval nem tudom, miért gondolod, hogy az anyagi dolgok miatt nincsenek érzelmek, és miért gondolod azt, hogy egy kapcsolatban nem fontosak ezek a dolgok. akkor nem fontosak az anyagiak, ha van bőven. de ha nincs, akkor bizony azért küzdünk, hogy megteremtsük a boldoguláshoz valót.

én is ezért keltem fel minden reggel, még ha én nem is keresek annyit, mint ő. azért lehetőségeimhez mérten én is mindent megtettem, és én is elvállaltam a túlórát, ha adódott, hogy egy pár ezressel többet kapjak. nem pusztán az ő élete szólt a gürizésről. egyrészt emellett is volt bőven szabadideje. másrészt meg az emberek 80%-ának erről szólnak a mindennapjai, hogy gürizik a jobb életért. miért tartod ezt olyan rossz dolognak?

bennem is felmerült, hogy ha már lett volna gyerek, ugyanígy lelépett volna akkor is.

de ő nem az a gerinctelen fajta. sosem volt az.

bőgtem már eleget, nem lett jobb tőle.