Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szégyell engem? Honnan tudhatnám meg?
Nem értem a barátomat. Olyan furcsa dolgai vannak. Annyira szerelmesek voltunk. De már akkor se vállalt fel a fősuliban. Ha ketten voltunk vagy más közegben, elhalmozott a szeretetével, de a főiskolai közegben megszűntem számára létezni. Eleinte annyira nyilvánvaló volt a nagy szerelem, hogy ez nem zavart. Meg akkor még nálam lakott az exem, ezért kölcsönösen titkoltuk egymást. De amikor végre elköltözött, utána minden maradt a régiben, pedig akkor már felvállalhatott volna. De nem.3/4 év után mint derült égből a villámcsapás ért a gondolat, hogy talán szégyell engem?
Megkérdeztem, de persze nem...Aztán mivel nem sok változás történt, kifakadtam, és akkor megígérte, hogy ezentúl megfogja a kezem a többiek előtt. Ugyanis addig mindig elengedte, ha bárki megláthatott. Nem ült mellém, nem szólt hozzám...
Amikor ezen kiakadtam, többé nem csinálta ezt, kézenfogott, mellettem állt, felvállalt. De bennem ez alatt a 3/4 év alatt elromlott valami. Mindig arra gondolok, hogy miért kellett ehhez balhéznom? Hogy ha valaki büszke a barátnőjére, az miért esik nehezére, hogy kimutassa mások előtt? Ő amúgy sok mindenben zárkózott. Telefonálni is úgy telefonál, hogy ne hallja más. Annyiszor mentem már utána, mert azt hittem, titkolózik, de tök ártatlan telefonok voltak, egyszerűen ő ilyen. Vagy amikor rosszul voltam, ő annyira aggódott, hogy hányt és nem tudott lemenni előadásra a fősuliba. (Mert végrendeletben rá akartam hagyni mindenemet.)De telefonon a többieknek azt mondta csak, hogy hányt és azért nem megy, azt nem hogy igazából engem nem mert egyedül hagyni.
Nem bírok rajta kiigazodni.
Csak az jár a fejemben, hogy szégyell engem, szégyell engem...és most már annyira megőrülök ettől a gondolattól, hogy hiába változott meg, hiába vállalt fel azóta, csak az van bennem, hogy nem magától, nem önként...És most találkozni fogok mással, egy nagyon helyes sráccal, aki már régóta nagyon akart velem találkozni, csak én mindig leráztam, mert ezt a hülyét szerettem.
És most itt állok, babát akartunk és örökre együttmaradni, és nem tudom, hogy jól teszem-e. Mert ha tudnám, hogy szégyellt, akkor egyértelmű, de nem vallja be! Nem vallja be! De én tudom, hogy milyen érzés volt úgy ott lenni vidéken egy távoli főiskolán, hogy egész nap még egy puszira se jött oda, míg más lánnyal még a WC-re is együtt mentek. És akkor nem érti mi bajom van...
Nézd, ha majd hozzád nem szól 3/4 éven át a partnered társaságban, elbeszélgetünk újra ezekről a dolgokról. Szerintem nálam nagyobb önbizalommal megáldott emberek se értenék. Mert ilyen az egész kapcsolatunk, mint ez a néhány oldal. Ha az egyik felét mesélem el, mindenki azt mondaná, menekülj, ez nem szeret téged. Ha a másik felét mondom, akkor meg mindenki kiakad, hogy mi a fészkes fene bajom van nekem, mikor ennyire szeretnek?
Mondjuk lehet hogy ez az örök szerelem titka, mert soha nem lehetek eléggé nyugodt egy-egy furcsa reakciója miatt, bár ez azt hiszem kölcsönös. Mikor már fél éve jártunk és még mindig nem mondta hogy szeret és én már akkor is szakítani akartam, ha nem szeret, akkor hagyjuk az egészet, ő visszakérdezett, hogy és én hányszor mondtam neki, hogy szeretem? Megőrjítjük egymást...
Hű, ez elég összetett.. de szerintem ha már egy percig se tudod jól érezni magad mellette, és egyfolytában a szakításon rágódsz, akkor kezdi "funkcióját" veszíteni a dolog.. 3/4 év szerencsére még nem annyira sok idő, ki lehet heverni. Jó, tudom, hogy viszont már szeretnél megállapodni, érthető. De ha ez a probléma nem múlik el.. Szal azért nem mindegy, milyen kivel éli le valai az életét, és ha már a közös élet felmerülése előtt bajok vannak... elképzelted már, hogy esetleg ha majd fehér ruhában állsz vele az oltár előtt, nyugodt szívvel mondanál igent?
Viszont ha te alapból ilyen paragép vagy, akinek egymást követik a különféle kattogásai, de ezt leszámítva boldog vagy, akkor érdemes várni, hátha elcsitulnak a dolgok. Mert az is lehet, hogy az egész para csak mulandó hiszti. Ez esetben a fentieket visszaszívom.
Bááár.... az elég fura, hogy hozzád se szól társaságban, meg amiket meséltél.. Oké hogy nem mindenki szeret nyilvánosan smárolni, én pasim se hajlamos erre (pedig engem nem zavarna, néha úgy meghasisimizném a kocsmában, de mindig mondja, hogy majd otthon.) De az hogy a kezedet se fogja meg, az tényleg tré lehet..
Egyes kommentelőknek: ÉN, aki minden helyesírási hibától kétoldali agyf*szt kapok, egyszerűen nem értem, mi bajotok pont ezzel. Jó, a mindiget hoszú ível írja, de amúgy tök rendben van, holott az emberek 80%-a nem tud írni, és százával hemzsegnek ezen az oldalon olyan lények is, akik képesek különírni az igekötőt az igétől, a segédigével viszont frankón egybe, meg különírják az összetett szavakat, meg leírnak olyat, hogy "ien", meg hogy "utánna".. szal tele van ilyenekkel az oldal, és soha senki egy büdös szót se szól, erre pont őt b*sztatjátok, pedig egész normálisan ír, szal én ezt egyszerűen nem értem...
És a hisztisp*csázást se értem, most azért mert részletesen leírta? Ha annyir írt volna, hogy "figyi szentetek szégyell a pasim, 32/L", akkor meg az lenne a baj, gondolom.
"Biztosan, mert nem tudsz helyesen írni. Amúgy kamunak tűnik sokminden, mert ilyen csapnivaló helyesírással nem lehet bejutni főiskolára."
Nos, te nagy IQ harcos: olyan szépen fogalmazni és olyan helyesen írni, mint ahogy ez a lány írt sajnos az átlag emberek 80%-a nem tud (és akkor az ezen az oldalon kommentelőkről ne is beszéljünk, ugye...). Ha már itt tartunk: te azt a két rövid mondatodat sem tudtad hibátlanul begépelni, amiben más helyesírását kritizálod, ugyanis a "sokminden" szó külön írandó. Ez barátom bizony csúfos beégés (persze hazudhatod, hogy rosszul nyomtad a szpészt, de ezt ugye nem igen hisszük el, bocs). És az egyetemekre manapság sajnos sok hülyét is felvesznek, még az olyanokat is, mint te.
Azok, akik meg hisztisnek titulálják a kérdezőt szerencséjükre még nem találkoztak hisztis nővel.
De annak nagyon örülnék, ha ők mondjuk kifejtenék, hogy ebben a helyzetben mit reagálnának.
Szerintem ők sem értékelnék, ha a párjuk így viselkedne velük.
Kedves kérdező, sajnos nem tudok neked semmi pozitívat írni :(.
Bár nem ismerem a barátodat, de azok alapján, amit leírtál, valami nagyon nem működik nálatok.
Akármennyire is visszahúzódó természetű egy ember, az nem normális, hogy még a párja kezét sem fogja meg nyilvánosan.
Ha szerelmes vagy, szeretnéd tudatni a külvilággal is, hogy :"igen, ő hozzám tartozik".
Legalábbis én így érzek.
Mi sem nyaljuk-faljuk egymást a barátommal, ha sokan vannak körülöttünk, de például olyan nincs, hogy ne fognánk egymás kezét, vagy ne érnénk egymáshoz.
Elhiszem, hogy mennyire rosszul érzed magad emiatt.
És igen, ez tényleg megalázó.
Említetted, hogy beszéltetek már erről, de konkrétan rá is kérdeztél, hogy miért viselkedik így veled?
Vagy elmondtad neki szó szerint azt, amiket itt hosszan leírtál?
Nem is tudom, én mit tennék ilyen helyzetben, de az biztos, hogy egy hétnél sem bírnám tovább egy olyan kapcsolatban, ahol a párom annyira semmibe vesz, hogy még a barátaival sem tudatja, hogy együtt van velem (mondjuk normális esetben ezt nem is kell külön tudatni, ennek kívülről is egyértelműnek kéne lennie...).
Aki hosszú szöveget ír, biztos elviselhetetlen... pffff és akkor jogosan tesz úgy a pasija, mintha közük se lenne egymáshoz, mi?
Remélem a kérdezőt nem befolyásolják ezek az igen logikus következtetések:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!