Azt érzem, a párom mellet mintha nem a helyemen lennék, nem tudok úgy kibontakozni, önmagam lenni, ahogy elképzelem. Hogyan lehet ebből továbbfejlődni, "kigyógyulni"? Vagy lehet, nem a megfelelő ember mellett vagyok? Hogyan jöhetek erre rá?

Elég régi a kérdés, de olyan jól esett most ezt megtalálni! Köszi hogy leírtátok mindketten a tapasztalataitokat, ugyanebben a cipőben járok én is. Olyan mintha megszürkültem volna a kapcsolatban, a legtöbb engem lelkesítő dolgot csak leszól, fejeket vág, megkérdőjelezi. Volt már erről egyszer nekünk is egy beszélgetés, ahol ugyanúgy megígérte, hogy változtat, de igazából azt látom, hogy a valódi belső késztetés, hogy mellettem legyen társ és ne egy általa elképzelt személy melett, az nem történik meg.

És úgy látom ilyen esetben hiába a kommunikáció, a beszélgetés van hogy két ember nem passzol, hiába van szeretet.