Miért ilyen a barátom mióta "távkapcsolatban" vagyunk?

Több mint egy éve együtt vagyunk már, én viszont egyetemre jöttem szeptemberben, így csak hétvégente találkozunk, "távkapcsolatba kerültünk" (lehetne rosszabb is, tudom).

Ez a 3. hetem az egyetemen, és mióta itt vagyunk, azóta alig beszélünk. Nap közben amikor tudok írok neki, és ugy ahogy válaszolgat, de este, amikor tényleg tudnánk is beszélni, ő sosem ér rá. Vagyis ír, de csak 20-30 percenként, én meg már 10-11 fele lefekszek aludni, mert elfáradok. Általában kb 9-től ha tudnánk beszélni (addig vagy órám van, vagy tanulok vagy fürdés + vacsi), de mivel így ír vissza, lehetetlen.

És semmi különöset nem csinál, gyakorol a gitárján, olvas, filmet néz, ilyenek. Nem dolgozik, egész nap ezeket csinálja/csinálhatja kb, mert a háztartási feladatokból kell csak kivennie a részét - és elmosogatni meg teregetni nagyon max 40 perc ha lehet. Tehát nap közben is szabadideje van, szerintem teljesen reális hogy este szeretnék vele beszélni.

Az első hétvégén is arra mentem haza, hogy inkább elment a barátaival szalonnát sütni egy nőhöz (a nőnek a férje és kis gyerekei is ott voltak a szalonna sütésen) - aki az egyik barátjának a kollégája! Ezt sem tudtam hova tenni, hogy ő minek megy idegenekhez ahelyett hogy velem lenne mikor napok óta nem találkoztunk, és alig beszéltünk.

Második hétvégén meg arra mentem haza, hogy ő inkább elment zenekari próbára, mert hogy az lett leszervezve csütörtökön, és én nem mondtam állítólag hogy pénteken megyek haza. Közben ő szombaton EGÉSZ NAP dolgozott, és vasárnap volt végül egy fél napunk együtt, mert délután már jönnöm kellett vissza. Aztán persze mondta, hogy amugy neki is sz*r érzés, hogy csak ennyit tudtunk együtt lenni a hétvégén.

Ezek után általában volt egy hatalmas veszekedés, amit végül meg tudtunk beszélni, és utána olyan, mintha mi sem történt volna. Átölel, fogja a kezem, mondja hogy ide menjünk, ezt-azt csináljunk, puszilgat.

Mielőtt eljöttem, minden rendben volt. Heti 3-4x találkoztunk, ebből minimum 2x együtt is aludtunk, sok helyre vitt el, gyakran sétáltunk, ezen kívül is minden nap beszéltünk - de nem én voltam rátapadva, ugyangy írt ő is minden nap, meg este.

Most meg ez van, és nem értem. Nekem nagyon rossz érzés, hogy távol vagyok tőle és csak hétvégén találkozunk, és nem értem hogy miért lett ilyen mióta itt vagyok, nagyon bánt.

Alapból nagyon rosszul viselem, hogy nem csak tőle, hanem a családomtól is távol vagyok most már, és nagyon egyedül érzem így magam, hogy a párommal még csak beszélni sem tudok normálisan, mert nem ér rám meg nem foglalkozik velem.

Másik nő nem hiszem hogy lenne, mert őt is megcsalták már, és annyira nagyon megviselte, nem hiszem, hogy képes lenne ilyet tenni mással.

De akkor mégis mi baja van????