Röhögjek rajta? Udvariasan köszönjek el? Vagy mit tegyek?

Nos,mostanában a barátommal már-már napi szinten veszekszünk és szakítunk.

De teljesen értelmetlen,buta dolgok miatt. Ezeket meg lehetne beszélni,vagy egyszerűen nem figyelni ilyenkor.

Na most,ha felkapja vmi hülyeségen a vizet,és mondjuk rám csapja a telefont,abból veszekedés lesz,mert nem állom meg,hogy ne csesszem le,hogy mégis mit gondol magáról. És akkor következik,hogy jó elegem van,legyen vége. Aztán a bocsánatkérő sms,telefonok,hogy nem bírom nélküled,bla bla. Ezek a szakítások 5percig tartanak.

De pont ezért,mert igazából nem is szakítások,hanem csak pillanatnyi agyzavar.

Ezeket leszámítva egyszer se szakítottunk.

Kérdésem az,hogy ha felmerül,hogy apró dolgok miatt megint egy ilyen szitu következhet,ugyan hogyan zárhatnám le minél hamarabb a pici vitát? Milyen megoldás van arra,hogy meg is beszéljük,de harag se legyen??