Egy pasi általában miért nincs még felkészülve az elköteleződésre? Számukra miért annyira "félelmetes" az eljegyzés?

Szerintem ez egyáltalán nem igaz, hisz a nők között is fennáll ez a probléma nem csak a férfiaknál. Nem hiszem, hogy a férfiak számára félelmetes lenne az eljegyzés, ismerek több olyat, aki férfiként 20-on évesen csak úgy meglepetésből megkérte a barátnője kezét és boldogok együtt, azóta megvolt az esküvő is, már baba is van a legtöbb helyen.

Szerintem a félelemnek oka van. Én pl. nőként félek az eljegyzéstől, mert a jelenlegi párommal bár hiába vagyunk együtt évek óta nem vagyok benne biztos, hogy tényleg ő az igazi, akihez hozzá kéne mennem. Másrészről ha egyszer eljegyeznek, akkor azt nem szeretném x idő múlva felbontani, csakis olyannak mondanék igent, akivel tényleg biztos és boldog jövőt látok. Szerintem sok esetben férfiként is ez állhat a háttérben, tehát: ha egyszer megteszik azt jobb esetben már nem bontja fel és onnan nincs kiszállás (én pl. egyszer szeretnék férjhez menni és nem szeretnék egy válást se.)

Számomra igenis félelmetes dolog.

Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy az egész életem, minden egzisztenciámat fel kéne tennem egy rulettre, amit a női ego, a lángolás utáni oldhatatlan vágy, a gyerek előtérbe helyezése minden téren, az anyagi bizonytalanság és az önmagát elhanyagoló női igényesség rángatnak.

Felelősség?

Hatalmas szavak, amik majd biztos hatna a férfi egora.

Az a baj, hogy hamar megtanultam, hogy az olyan kezdetű szövegeket a nőktől, mint hogy "egy igazi férfi az...", teljesen ignoráljak.

Ez nem a felelősségről szól, hanem a férfi erőforrások megszerzéséről és ha magam adom oda azokat, akkor nem vagyok több egy eszelős hülyénél.

Soha nem nősülnék meg a mai világban, mert a választékban már nincsenek olyanok, mint nagyanyáink voltak. Helyette feministák, karrieristák, Balatonsoundon DJ-ket leszopók és facebook-ribik vannak szinte csak.

Miért szolgáltassam be ugyanúgy mindenem, mint nagyapám tette, ha egyszer a töredékét sem kapom érte, mint nagyapám?